Két részre szakította az országot a tiszaeszlári vérvád
2017. augusztus 3. 08:28 Csernus Szilveszter
Az első magyar antiszemita párt
Az antiszemitizmus ekkor virágkorát élte Magyarországon. 1883. október 10-én Istóczy Győző vezetésével megalakult az Országos Antiszemita Párt. A magyar politikatörténetben is külön figyelemreméltó volt az 1884-es országgyűlési választás, ahol egy nem közjogi alapokon álló pártnak sikerült bejutnia a törvényhozásba. Az Országos Antiszemita Párt 42 jelöltje közül 17 nyert mandátumot, ami 4%-os eredményt jelentett. Ónody tiszaeszlári körzete mellett zömmel dunántúli és Pozsony vármegyei választókerületek küldtek még antiszemita képviselőt. Tiszaeszlár nélkül a párt feltehetően a parlament küszöbéig sem juthatott volna el.
A pártmozgalom 1885-ben érte el csúcspontját: agitációjuknak köszönhetően négy gyanús vérvád-esetet is jelentettek az országban, de azok természetesen alaptalannak bizonyultak. Bár Istóczy kilépett a pártból, 11 képviselővel még az 1887-1892 között ülésező Országgyűlésben is jelen voltak az antiszemiták. Követeléseiket, mint a zsidók emancipációjuk előtti állapotba helyezését, nem sikerült elérniük.
A magyarországi antiszemitizmus ekkorra már kikerült a világ figyelmének középpontjából. Csehországban további vérvádakra került sor, amelyek szintúgy zavargásokhoz és a katonaság bevetéséhez vezettek. A zsidóellenes élű franciaországi Dreyfus-ügy - bár nem volt vérvád - 1895-re már a tiszaeszlárinál is nagyobb figyelmet kapott.
Eötvös Károly történeti művének címe (A per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége) találóan illik napjainkra is. Bár Tiszaeszlár felemlegetése már nem osztja meg az országot, még mindig él a vérvád. A per során valóban történtek mulasztások, maga Eötvös is nem egyszer ellentmondásba keveredett, és maradtak megválaszolatlan kérdések. Egy pártatlan, az utókor higgadtságával folytatandó „utónyomozás” még várat magára. Talán majd azt követően oszlanak el a kételyek és tehetünk pontot az 1880-as évek leghírhedtebb magyar eseménysorozatának végére.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
