Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Keresés

Keresési feltételek:
Címke: Múlt-kor magazin 2020/­nyár
15 találat
[1]

Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény

[2020.06.05. 13:47] Hírek

A legősibb és legnagyobb maja építményt fedezték fel régészek légi távérzékeléses módszerrel a mexikói dzsungelben. A Mexikó délkeleti részén, Tabasco államban talált hatalmas, négyszögletes alapú építmény az i.e. 1000 és 800 közötti időszakban készült.

[2]

Főszerkesztői köszöntő

[2020.05.20. 11:43] Történelmi Magazin

[3]

Az erotika stílusa: Josephine Baker

[2020.05.20. 11:41] Történelmi Magazin

A díva, akinek az élete valóságos nagyoperett. Josephine Baker, a két világháború közötti szórakoztatóipar afroamerikai királynője maga volt az erotikus szenzáció, táncával szinte egész generációját elbűvölte. 

[4]

A kis magyar–osztrák háború és következményei

[2020.05.20. 11:39] Történelmi Magazin

A mintegy ötven halálos áldozattal járó fegyveres harc és a diplomáciai csörte után 1921-ben kompromisszum született az ország nyugati szegletének hovatartozásáról. A népszavazással megerősített és a nagyhatalmak által is szentesített megállapodás nem terhelte meg hosszabb távon a kétoldalú kapcsolatokat, ugyanakkor a békeszerződések etnikai szempontból legigazságosabb határhúzása gazdaságilag az egyik legproblematikusabb volt.

[5]

Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság

[2020.05.20. 11:36] Történelmi Magazin

1918 után a magyar közösség beilleszkedése a délszláv államba feszültségekkel és egyéni lelki vívódások sorával volt terhes. Az új államhatalom bizalmatlansággal tekintett rájuk; politikai és kulturális kezdeményezéseiket a legtöbb esetben ellehetetlenítette, iskolarendszerét felszámolta. Sokakat kiutasítottak, sok ezren kivándoroltak, olyanok is voltak, akiket kirakatperekben ítéltek el, mások pedig a párthadseregek támadásait szenvedték el.

[6]

Erdélyi életstratégiák Trianon után

[2020.05.20. 11:34] Történelmi Magazin

A Magyarországtól elszakított Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban a románság etnikailag alapvetően a vidéki, falusias környezetben volt többségben, ezért 1920 után az új államhatalom számára a felgyorsított urbanizáció, a város felé tartó belső migráció etnopolitikai kormányzati érdekké vált. A hatalom ebben számíthatott a helyi román közösség támogatására is, hiszen találkozott azok politikai, kulturális és gazdasági pozíciók megszerzésére vonatkozó igényeivel. Ugyanakkor a térség társadalmi viszonyaiba történő erőszakos beavatkozások a Román Királyság alattvalóivá lett magyarokat is válaszadásra, önnön helyzetük átgondolására késztették.

[7]

A kárpátaljai magyarság megszállás alatt

[2020.05.20. 11:31] Történelmi Magazin

A Kárpátalja kifejezést 1918–1919-ben még csak elvétve használták a köznyelvben, akkor is főleg csak földrajzi értelemben Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros történelmi vármegyék megnevezésére. A négy vármegye területének északi hegyvidéki részén szláv (ruszin), déli síkvidéki részén döntő többségében magyar nemzetiségű lakosság élt 1918-ban. Az első világháborút lezáró békeszerződések jóváhagyták az antant katonai intervencióját, melynek következtében cseh és román megszállás alá került a terület, ezáltal a kárpátaljai tömbmagyarság csakúgy, mint a hegyvidéki területen élő szórvány addig példátlan módon államalkotó, többségi nemzetből „hirtelen” kisebbségi létbe került. Az egyik napról a másikra bekövetkező politikai, gazdasági változásokkal a kárpátaljai magyarság számára a később „Trianonnal” fémjelzett trauma már 1919 áprilisában kezdetét vette.

[8]

A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte

[2020.05.20. 11:29] Történelmi Magazin

1918. október 28-án megalakult az első Csehszlovák Köztársaság, melyhez a nemzeti érzelmű szlovák elit a turócszentmártoni nyilatkozat megfogalmazásával két nappal később csatlakozott. E történelmi fordulópont az összes, tizenhat észak-magyarországi vármegyében élő állampolgár addigi életét s egyúttal jövőbeli perspektíváit is gyökeresen átalakította. Míg az új állam a régióban többséget kitevő szlovákság számára megteremtette saját nemzeti intézményrendszerének alapjait, a magyar és a német lakosság az akaratán kívül, egyik napról a másikra kisebbségbe került. Ezzel párhuzamosan az addigra nagyrészt a magyarságba asszimilálódott zsidó közösségek is válaszút elé kerültek. A világháború lezárását ugyan az egész társadalom üdvözölte, a történelmi Magyarország területi feldarabolását és az új államba történő beilleszkedést a régió lakói többféleképpen élték meg.

[9]

Erdélyi fatányéros orosz jazzel

[2020.05.20. 11:26] Történelmi Magazin

Budapest mindig is soknemzetiségű város volt, aminek köszönhetően étkezési kultúrája is igen változatos képet mutatott. A XX. század első felében aztán az újabb betelepülők még színesebbé és izgalmasabbá tették a hazai éttermek, kávéházak kínálatát. Nagy szerepet játszottak ebben az elcsatolt országrészekről érkező honfitársaink. 

[10]

Rippl-Rónai József kukoricás világa

[2020.05.20. 11:19] Történelmi Magazin

Másfél évtizednyi távollét után tért vissza 1901-ben Magyarországra Rippl-Rónai József, s nemsokára véglegesen letelepedett Kaposvárott. Az ott töltött évek alatt sajátos stílust teremtett, amelynek egyik legizgalmasabb darabja már címével is töprengésre csábít: Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van.

[11]

Szoknyás számítógépek

[2020.05.20. 11:11] Történelmi Magazin

Az Egyesült Államok űrprogramja kétségtelenül azon XX. századi projektek közé tartozik, amelyre joggal lehetnek büszkék az amerikaiak. Egy jól körülhatárolható területen keltek versenyre a Szovjetunióval, és látványos győzelmet arattak. A sikert általában azok az űrhajósok jelenítették meg, akik az életüket kockáztatva hódították meg a kozmosz addig elérhetetlen területeit. De a sikerben nem csak nekik volt részük. A háttérben sokan dolgoztak azért, hogy minden a pontosan kiszámolt helyére kerüljön. A korai időkben ehhez „emberi számítógépeket” kellett alkalmazni, akik gyakran olyan társadalmi csoportokból érkeztek, amelyek abban az időben semmilyen megbecsülést nem élveztek.

[12]

Fantomolimpiák, csonka versenyek és megcsonkított karrierek

[2020.05.20. 10:54] Történelmi Magazin

„A béke vagy te, Sport” – fogalmazta meg líraian az olimpiaeszmét Óda a sporthoz című költeményében báró Pierre de Coubertin, a modern kori játékok életre hívója. A derék francia úgy vélte, ha a gyakorlatilag folyamatos háborúzással zajló ókorban sikerült letenni a fegyvereket az olimpiák idejére, miért ne történhetne meg ugyanez egy sokkal felvilágosultabb korszakban. Az 1896-os első újkori nyári játékok után azonban elég volt szűk két évtized, hogy kiderüljön, nem csupán időben vannak már messze az ókori versengések, szellemiségük is nagyon távol került az évezredekkel korábbitól. Sőt, homlokegyenest az ellenkezőjére fordultak a dolgok: nem az olimpiák szakítanak meg háborúkat, hanem a világ sporteseményei maradnak el fegyveres konfliktusok miatt. 

[13]

Hét történelmi híresség utolsó vacsorája

[2020.05.20. 10:51] Történelmi Magazin

Milyen édességet majszolt Elvis a halála előtti órákban? Utolsó vacsorájaként mire vágyott a kivégzésre váró Szaddám Huszein? Milyen halas különlegességgel csillapította éhségét Diana hercegnő a végzetes autóbalesete előtt? Mit reggelizett Caesar vagy Kennedy az ellenük elkövetett merénylet napján? Hét történelmi híresség utolsó falatjai.

[14]

Szerelem, amelybe belehalt Móra Ferenc

[2020.05.20. 10:49] Történelmi Magazin

A Dióbél királyfi című népszerű mese, illetve a Rab ember fiai vagy éppen a Kincskereső kisködmön ifjúsági regények szerzőjéről, Móra Ferencről kevéssé ismert, hogy korának celebje volt. Messzi földről is gyakran utaztak Szegedre nők csak azért, hogy megpillantsák a híres férfit, aki a város múzeumát igazgatta. A népszerű író azonban idővel már csak egy valakiért epedezett igazán, a nála húsz évvel fiatalabb Kalmár Ilonáért. Szerelmük a XX. század egyik legdrámaibb története.

[15]

Trianontól el

[2020.05.20. 10:44] Történelmi Magazin

A trianoni békeszerződés: kuriózum. Mára nagyjából konszenzus uralkodik az emlékezettel foglalkozó történészek, társadalomtudósok között a tekintetben, hogy egy történelmi esemény két-három nemzedék, azaz 60-80 év elteltével válik olyan aktussá, amelyet a társadalom többsége múltként kezel, és a történelem részének tekint. Ehhez képest a száz éve történt trianoni békeszerződés megítélése a magyar társadalomban a mai napig heves érzelmeket vált ki, és sok tekintetben része a közbeszédnek. Miért van ez, és hogyan alakult ki ez a viszonyulás e tragikus eseményhez?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra