A kenderesi Horthy-kastély

[2016.05.06. 16:53] Történelmi Magazin

Igazi családi fészek volt a jellegzetes alföldi tájon megbújó, egykor a Károlyi, Haller, később a Halasy család uradalmához tartozó, majd a nagybányai Horthy família tulajdonát képező kenderesi kúria. A XIX. század közepétől gazdálkodott itt Horthy István, aki az akkori úri lakban tartotta esküvőjét Halasy Paulával – a birtok örökösével –, és mint ifjú házasok itt telepedtek le, itt születettek a gyermekeik (a kormányzó is), majd itt temették el őket. Az ifjú férj azonnal bekapcsolódott a helyi közéletbe, bennfentes tagja lett a református gyülekezetnek, és meghatározó földesurává vált a térségnek. A földművelés során többször pereskedett a környező gazdákkal, akik olykor a kormányhoz fordultak segítségért.

A görögök olimpiái

[2016.05.06. 16:50] Történelmi Magazin

„Egyesek közülük egymást átnyalábolva elgáncsolják, mások fojtogatják, amazok meg a sárban hemperegve, úgy összemocskolják magukat, mint a disznók.” Egy szkíta bölcs jellemezte így azt, amit látott, amikor athéni vendéglátója, Szolón elvitte a város leghíresebb gümnaszionjába, „sporttelepére” ahol a fiatalok edzették magukat. Amikor vendéglátója az olyan nagy versenyekről is mesélt neki, mint például az olümpiai, még jobban elképedt. Ahogy a sárban hempergést, vagyis a birkózást, úgy a dicsőségért – egyetlen vadolajfa koszorúért – való versengést sem értette. Az pedig végképp nem fért a fejébe, hogy mindez hatalmas nézőközönség előtt zajlik.

A magyar mennyei tizenegy

[2016.05.06. 16:44] Történelmi Magazin

„Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.” A legtöbb magyar futballszurkoló álmából felverve is sorolja az Aranycsapat tizenegy játékosát, és ezt a tizenegy nevet említené, ha megkérdeznék, melyik volt minden idők legjobb magyar focicsapata. Ki hinné, hogy ilyen összeállításban a legendás válogatott egyetlen alkalommal sem játszott végig 90 percet? A tizenegy zseni mindössze négyszer (!) szerepelt együtt a kezdőcsapatban, ám mindannyiszor volt csere, még a 6:3-as londoni diadalkor is, amikor a világ megtanulta az Aranycsapat névsorát. Sebes Gusztáv együttesében ezen időszakban további két tucat játékos szerepelt többször-kevesebbszer. Olyan sztárok szorultak sokszor kispadra, sokszor kereten kívülre, mint Sándor Károly (Csikar), Palotás Péter, Szusza Ferenc, Kotász Antal vagy éppen Szojka Ferenc.

A „focialista forradalom” kulisszái

[2016.05.06. 16:29] Történelmi Magazin

Feldolgozhatatlan traumaként él a magyarok emlékezetében mindmáig 1954. július 4-e, amikor a fél évtizede veretlen, a futball őshazájában a nagymester angolokat is térdre kényszerítő Aranycsapat épp a világbajnoki döntőn kapott ki a nyugatnémet labdarúgó válogatottól. A 3-2-es fiaskó helyszínét, Bernt nem kevesen Moháccsal, Világossal, Trianonnal együtt emlegetik. A váratlan és érthetetlen vereségnek számos bűnbakja akadt. Legelsőként a csapatot az utolsó pillanatban „felforgató” szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv lett az. Aztán a sérülten játékra jelentkező (vagyis a beállítását kikövetelő) csodacsatár, Puskás Ferenc, majd a 87. percben egy szabályos Puskás-gólt meg nem adó játékvezető, William Ling (aki úgymond ezzel állt bosszút a londoni 6-3-ért). De voltak fő felelősei a kudarcnak a magyar középcsatárt háromszor is alattomosan, „náci módra” faultoló Werner Liebrich és a negyeddöntő elvesztését ököllel megtorló brazil focisták csakúgy, mint a Hotel Krone előtti szökőkút, illetve a szálló szomszédságában lévő toronyóra. Az előbbi az állandó csobogásával, utóbbi a negyedóránkénti harangkongásával zavarta meg az aranylábú fiúk pihenését. És kerengtek, persze, olyan suttogva továbbadott feltételezések is, hogy Rákosiék adták el a mérkőzést ötven fekete Mercedesért. A 62 évvel ezelőtti berni 90 perces drámának azonban volt egy kevéssé taglalt mellékszála, amelyet a rendszerváltás utáni elemzések előszeretettel neveztek „focialista forradalomnak” és némi túlzással: „1956 főpróbájának”. 

Sörgyári wellness

[2016.05.06. 16:18] Történelmi Magazin

Ha magunk elé képzelünk egy embert, aki egyik kezében egy korsó sört, a másikban pedig egy égő szivart tart, nem az jut eszünkbe, hogy az egészséges életmódot reklámozza. Pedig egykoron e két káros szenvedélyről máshogy vélekedtek. A dohányzást például orvosok ajánlották megelőző módszerként a pestis ellen. A komló nyugtató és vízhajtó hatású, kezelhető vele a köszvény, ajánlatos gyomorpanaszok esetén, külsőleg pedig fekélyeket, gennyes sebeket borogattak vele.

Darabolós rémdráma 1958-ból

[2016.05.06. 16:11] Történelmi Magazin

Kovács Jenőné éppen mosnivalót vitt a halászcsárda mögé a Balatonhoz, amikor észrevette a vízben úszó bádogkannát. Úgy gondolta, jó lesz cefrét gyűjteni, ezért megkérte a fiát, hogy szedje ki onnan, de rettenetesen nehéz volt, és csak úgy árasztotta magából a rothadó hús szagát. Amikor az egyik kilógó darabot meglátták, undorodva hajították vissza, azt hitték, ló- vagy disznóhús van benne. A község egyik arra járó önkéntes rendőrének azonban gyanús volt a vízen úszó kanna, ezért jelentette a helyi rendőrőrsön. Mindez 1958. augusztus 4-én. hétfő reggelén történt Balatonberényben. 

Szigetvár ostromának török krónikásai

[2016.05.06. 16:06] Történelmi Magazin

Szigetvár mind a magyar, mind a török közgondolkodásban kiemelt jelentőségre tett szert. Számunkra a végsőkig való kitartás, a közösségért való áldozathozatal szimbóluma, a törökök szemében pedig a legnagyobb oszmán szultán halálának, egyben utolsó győzelmének a színhelye: a nagy hódító igencsak sikeres élete után halálával is példát mutatott, hadjáraton távozott az élők sorából. Egy harcos nép, egy katonai elit szempontjából méltó befejezés ez, és intő jel az utódoknak: így kell helyesen élni. Nem csoda hát, ha a szigetvári hadjáratról számos történeti mű részletesen megemlékezik, sőt kimondottan e hadjárat eseményeinek szentelt munkák is születtek.

Zrínyi: Közép-Európa közös hőse

[2016.05.06. 16:03] Történelmi Magazin

Melyik ország hőse a Szigetvár védelmében 450 esztendeje elhunyt Zrínyi Miklós? – fogalmazódik meg újra meg újra a kérdés. Az elmúlt két évszázadban ugyanis a magyar és a horvát történelmi emlékezet formálói gyakran folytattak érte küzdelmet. Ám a XIX. században még az osztrák birodalmi patriotizmus képviselői is magukénak vallották a hadvezért. „Kié” akkor a szigetvári hős?

Így fest egy véres grófnő

[2016.05.06. 15:52] Történelmi Magazin

A XVI. század közepén született Báthory Erzsébet alakját legendák sokasága övezi. A törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc báróval kötött házassága után hatalmas birtokok tulajdonosa lett, miközben a törökökkel sikeres harcokat irányító Nádasdyt az első országbárónak is megválasztották – irigylésre méltó vagyon és politikai rang, amelyre minden bizonnyal többen is áhítoztak akkoriban. „Szerelmes ura” – ahogyan egy levelében férjét nevezte – 1604-ben bekövetkezett halála után néhány évvel Báthory Erzsébetet letartóztatták: Thurzó György nádor, aki Nádasdy első országbáróvá válása után a második helyre szorult, váratlanul érkezett a grófnő csejtei várába. A meglepetésszerű látogatás oka a nádor fülébe jutott hír, amely szerint a vár udvarán több lány holttestét találták eltemetve, megcsonkítva. Báthory Erzsébet ellen azonnal eljárást indítottak, előzetes letartóztatás címén a csejtei vár egyik szobájába falazták. Szolgálóit kihallgatták, különböző kínzásokkal beismerő tanúvallomásokat csikartak ki belőlük, majd lefejezték és máglyán elégették őket. Nemesi származású lévén Erzsébetet nem állíthatták bíróság elé, nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg, saját várában ítélték börtönfogságra, amelynek négy év után Erzsébet halála vetett véget.

Aranyifjú vagy kötelességtudó politikus? - Ifjabb Horthy Miklós

[2016.05.06. 15:48] Történelmi Magazin

A két világháború között a társasági összejöveteleken, bálokon vagy sporteseményeken gyakori beszédtéma volt a kormányzó, Horthy Miklós kisebbik fiának bohém élete, a női nem iránti nagyfokú vonzódása. Tudni vélték például, hogy ifj. Horthy Miklós azért vette feleségül Károlyi Imre lányát, Consuelót, mert a kisasszony már gyermeket várt tőle. Később arról suttogtak, hogy a Nickynek becézett Horthy fiú és az egyiptomi anyakirályné között szövődött intim viszony. De vajon volt-e alapja a Rio de Janeiró-i rendkívüli és meghatalmazott követként, később Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felsőházi képviselőjeként, majd a Kiugrási Iroda vezetőjeként tevékenykedő Horthy fiú köré font legendáknak, vagy csupán a kormányzó családja iránti túlzott érdeklődés inspirálta a szóbeszédeket? 

Hét híres múmia

[2016.05.06. 15:40] Történelmi Magazin

Lángoló fáraó, feláldozott inka szüzek, tbc-s magyarok, pislogó szicíliai, szőke hajú kínaiak, tartósított szovjet vezető és egy kisfiú, aki halála után is figyelte apját – hét különböző történet, amelyekben egy közös vonás van: mind különleges múmiákról szól.

Táncosnő, kurtizán, bűnbak

[2016.05.06. 15:38] Történelmi Magazin

Minden idők legnevesebb kémnője valójában talán sohasem kémkedett. A holland származású, előbb az európai bárokban sziporkázó tehetségű erotikus táncosnőként, később pedig bankárok, katonatisztek és arisztokraták társaságában gyakran megforduló kurtizánként közismert Mata Hari feltehetően csak balszerencséjének köszönhetően keveredett kémkedési ügybe, amelyről azonban még egy évszázad elteltével sem tudható a teljes igazság. Ám bármilyen tevékenységet is folytatott az első világháború alatt, az tény, hogy erotikus kisugárzásával férfiak tömegeit babonázta meg, segítségükkel pedig hihetetlen pályát futott be, és ezeknek köszönhetően máig kiemelt helyet foglal el az emberiség emlékezetében.