Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni

[2015.05.26. 16:52] Hírek

Egy „Semper Augustus”-ért (a legritkább és legdrágább tulipánfajta) 10 ezer aranyforintot kértek a kereskedők 1637-ben, akkora összeget, amennyiből gond nélkül meg lehetett vásárolni egy nagyobb városi házat is Amszterdam legelőkelőbb csatornájánál.

Így lett Kassa csehszlovák város

[2015.05.22. 18:15] Hírek

A Felvidék elszakításának szándéka az ezeréves magyar hazától már a Nagy Háború kitörése előtt, tehát már az ún. boldog békeidők éveiben titokban ott lappangott egyes cseh értelmiségi körök, sőt politikusok távlati célkitűzései között.

Tíz nagy győzelem a halál fölött

[2015.05.14. 11:57] Hírek

1900 körül, hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam – ami ma a férfiaknál 72, a nőknél pedig 79 év – alacsonyabb volt 40 évnél. Azaz ma „átlagosan” szinte kétszer annyi ideig élhetünk, mint száz évvel ezelőtt. Mekkora a szerepe ebben az orvostudománynak?

A modern remetekirályság

[2015.04.23. 15:16] Hírek

Észak-Korea a világ bármely más pontján periférikus államnak számítana, s aligha szerepelhetne rendszeresen a híradásokban. Mégis, bármi történjen is ott, a nyugati világ fokozott érdeklődéssel fogadja a napvilágra kerülő információkat. 

Így tanították Horthyt a 2. világháború után

[2015.04.14. 16:23] Hírek

Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem ellentmondásos alakja. 1945–1989 közötti megítélése – a propaganda szintjén – döntően negatív előjelű, „leleplező” jellegű volt, és gyökeresen eltért az 1919–1944 közötti Horthy-kultusztól. 

A kerti szajha

[2015.04.09. 17:25] Hírek

A tulipánok királynője magasan hordta az orrát, így jobban érvényesültek világító színei: kék a virágalapon, ahol a vékony stílus elkezdődött, felfelé folyamatosan tiszta fehér lesz, a vérvörös lángok a csúcsáig nyaldossák.

Kolozsvár román megszállása

[2015.04.07. 09:37] Hírek

Az 1918. december 1-jén megtartott gyulafehérvári ún. román nemzeti gyűlés egyoldalú döntéssel kimondta Kelet-Magyarország (benne a történelmi Erdély) örök időkre Romániához csatolását.

Az újra megtalált munkásnő

[2015.03.19. 11:31] Hírek

„Egy lány vagyok csupán a sok közül / Ki vidékről a városba került / Bár úgy döntöttem, itt is maradok / Én akkor is vidéki lány vagyok” – aratott nagy sikert Eszményi Viktória az 1981-es táncdalfesztiválon e számmal.

Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

[2015.03.04. 21:20] Hírek

A Múlt-kor legújabb számában Kolozsvár, Kassa, Szabadka és Pozsony elcsatolásának traumáján kívül olvashatnak még a múmiák rejtélyes világáról, Észak-Korea mindennapjairól, a mérgezés művészetéről és Horthy Miklós megítélésének változásairól is. 

A kerti szajha

[2015.01.24. 13:35] Történelmi Magazin

A tulipánok királynője magasan hordta az orrát, így jobban érvényesültek világító színei: kék a virágalapon, ahol a vékony stílus elkezdődött, felfelé folyamatosan tiszta fehér lesz, a vérvörös lángok a csúcsáig nyaldossák. A növény termesztői „Semper Augustus”-nak („Mindig fenséges”) keresztelték csodaművüket. A kiváltság, hogy a természetben megtekintse valaki, csupán kevés kortársnak adatott meg.

Az égi szerelem földi dicsérete

[2015.01.24. 13:33] Történelmi Magazin

Botticelli egyik legismertebb és egyben legtöbbször értelmezett – értelmezni próbált – alkotása, a Primavera az 1480-as években készült. Első pillantásra egyszerűnek látszik a jelenet: Vénusz, a szerelem istennője egy virágzó narancsliget közepén jelenik meg, egyik oldalán Flóra, a tavasz istennője szórja öléből a virágszirmokat, másik oldalán a három Grácia, a kegyesség és szépség istennői, Vénusz szinte állandó kísérői lejtenek táncot. Vénusz feje felett saját fia, a szerelmi vágy istene, Ámor veszi célba a Gráciák egyikét. A festmény jobb szélén egy kékesszürke férfialak, Zefír, a szél istene a tavasz előtti hideg időszakot testesíti meg, míg a festmény bal oldalán a lenge öltözetű Merkúr a tavaszt követő forró nyarat szimbolizálja.

Tíz nagy győzelem a halál fölött

[2015.01.24. 13:19] Történelmi Magazin

1900 körül, hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam – ami ma a férfiaknál 72, a nőknél pedig 79 év – alacsonyabb volt 40 évnél. Azaz ma „átlagosan” szinte kétszer annyi ideig élhetünk, mint száz évvel ezelőtt. Kérdés azonban, mekkora a szerepe ebben az orvostudománynak? Hiszen aligha vitatható, hogy ennek a fejődésnek az oka leginkább a táplálkozás, az életkörülmények javulása, illetve az, hogy kevesebb a fizikai munka, megnőtt a szabadidő, a lakások pedig nagyobbak, melegebbek és tisztábbak lettek. E feltételek fontosságának bizonyítéka, hogy a mai Magyarországon is körülbelül 15 év a különbség a gazdagok és a szegények várható élettartama között.

Szabadka, a sajátos város

[2015.01.24. 13:16] Történelmi Magazin

Szabadka érdekes városa volt a XX. század eleji Magyarországnak. Viszonylag nagy, megyényi területet foglalt magában, lakossága sokszínű és nagyszámú volt.
Történetének megértéséhez elengedhetetlen a katolikus délszláv lakosság, a bunyevácok megismerése. Ők még a modern nemzetek kialakulása előtt, az oszmánokkal folyó harc idején érkeztek Szabadkára. A harcban kiemelkedő bunyevácokat az uralkodó birtokkal is megtisztelte, így egy olyan bunyevác közösség jött létre, amelyben a korszak minden társadalmi rétege képviseltette magát: nemes, polgár és jobbágy is. Az évszázadok folyamán jól alkalmazkodtak a magyarországi helyzethez, és közülük sokan magyar hazafiakká váltak. Ám a horvátság nemzeti mozgalma többükben felébresztette a származással kapcsolatos érzelmeket, így sokan horváttá lettek, és nem elhanyagolható azok száma sem, akik a szerb politikával szimpatizáltak.

A modern remetekirályság

[2015.01.24. 12:41] Történelmi Magazin

Észak-Korea csupán egy kicsivel nagyobb Magyarországnál, területe hegyvidékes, mezőgazdasági művelésre nehezen alkalmazható, lakosságának száma körülbelül 23 millió fő. A világ bármely más pontján periférikus államnak számítana, s aligha szerepelhetne rendszeresen a híradásokban. Mégis, bármi történjen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK), a nyugati világ fokozott érdeklődéssel fogadja a napvilágra kerülő információkat. Észak-Korea különlegességét az a hatalmas kontraszt adja, ami a történelmileg és kulturálisan homogén Koreai-félszigeten kialakult. A 38. szélességi foktól délre Pak Csong Hi elnök a múlt század hatvanas–hetvenes éveiben sikeres exportorientált modernizációt valósított meg, a nyolcvanas évek végén pedig az ország parlamentáris demokrácia lett. A 38. szélességi foktól északra viszont Kim Ir Szen pártfőtitkár fokozatosan bezárta országát, s az a koreai történelmi hagyományokra épülő modern remetekirálysággá változott. Ráadásul az egykori szocialista országokban példa nélkül álló módon meghonosította az apáról fiúra szálló, dinasztikus hatalomátadás gyakorlatát. Napjainkban a két ország(rész) közti különbség még a világűrből is jól látható: a világsajtót bejárták azok a felvételek, amelyek az északi és a déli rész eltérő fénykibocsátását ábrázolják. A KNDK ténylegesen „sötét folt” Távol-Kelet térképén.

Kolozsvár román megszállása

[2015.01.24. 12:37] Történelmi Magazin

Az 1918. december 1-jén megtartott gyulafehérvári ún. román nemzeti gyűlés egyoldalú döntéssel kimondta Kelet-Magyarország (benne a történelmi Erdély) örök időkre Romániához csatolását. E valóban nagyszabású terv megvalósításához azonban el kellett foglalniuk a Magyar Királyságnak (legalább) a Tiszáig terjedő hatalmas területeit. 

Horthy Miklós az 1945–89 közötti történelemtankönyvekben

[2015.01.24. 12:31] Történelmi Magazin

Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem ellentmondásos alakja. 1945–1989 közötti megítélése – a propaganda szintjén – döntően negatív előjelű, „leleplező” jellegű volt, és gyökeresen eltért az 1919–1944 közötti Horthy-kultusztól. A koalíciós időszakban a negatív Horthy-képekben még különféle árnyalatok mutathatók ki, ám ezek a Rákosi-korszakra teljesen eltűntek. Ez a gyökeres változás az 1944–1945 utáni radikális politikai és társadalmi változásokra, illetve a berendezkedő hatalom legitimációs igényeire vezethető vissza, ugyanis így az új kurzus a saját szerepét pozitívabb színben tüntethette fel. Ezt a Horthy-képet a történelemtankönyvek is közvetítették. Horthy megítélése tehát nem függetleníthető a XX. századi rendszerváltozásoktól, a politikai hatalom birtokosainak politikai és ideológiai elvárásaitól. 

A múmiák világa

[2015.01.24. 12:20] Történelmi Magazin

Van-e létezés a halál után? Ezek a kérdések mindig érdekelték az embereket. A halál beálltával azonnal megindul a test bomlása. A természetben azonban vannak olyan körülmények, például a tartós hideg, a szárazság vagy az oxigéntől elzártság, amelyek megakadályozhatják a holttestek oszlását. Így jöttek létre a természetes vagy spontán módon kialakult múmiák. A történelem folyamán szinte minden földrészen éltek emberek, akik különféle módszerekkel mumifikálták a halottaikat, létrehozva a mesterséges múmiákat.