Inkább fizetett feleségének IV. György angol király, mint hogy együtt éljenek
2018. szeptember 4. 14:11 Múlt-kor
Magánügy és közügy
Néhány hónappal az esküvő után György herceg már közölte apjával, hogy el kíván válni feleségétől. III. György azt írta neki válaszlevelében, „úgy tűnik, a hercegnővel való különválásodra csupán magánügyként tekintesz, és teljesen figyelmen kívül hagyod, hogy trónörökösként házasságod közügy.”
Karolina ugyanannyira véget szeretett volna vetni a házasságnak, mint a herceg. 1814-ben visszatért a kontinensre, ahol a beszámolók szerint több férfival is viszonya volt, és lehetséges, hogy még egy törvénytelen gyermeket is szült. Természetesen György is viszonyok sorozatát folytatta, miközben próbált elválni feleségétől, akiről egyszer úgy beszélt, mint „a legaljasabb nyomorult, akivel e világ valaha meg lett átkozva.”
A közvélemény azonban Karolina mellett állt, és együtt érzett sorsával. William Hazlitt angol író úgy jellemezte az ügyet, „az egyetlen általam ismert kérdés, amely általánosan izgalomba hozta a publikumot. Egyenesen a nemzet szívébe verte gyökerét, és a királyság minden egyes házát és kunyhóját rabul ejtette.”
IV. György királyként sem tudott sikeresen elválni feleségétől – a folyamat hivatalos része lett volna egy nyilvános válóper, amelyet a parlament nem volt hajlandó lefolytatni. A népszerűtlen kormányt és királyt tovább tépázta volna az uralkodó és a királyné külön folytatott magánéletének kiteregetése. György éves járadékot fizetett feleségének távolmaradásáért cserébe.
1821-ben azonban Karolina a fejébe vette, hogy részt vesz György megkoronázásán, méghozzá királynéként. György felajánlotta neki, hogy megemeli járadékát, ha a kontinensen marad, de Karolina ezt elutasította. Nagy népszerűségnek örvendett a köznép körében, azonban a westminsteri apátságnál keltett jelenetet – amely során a templom kapuján dörömbölve kiáltotta, „Én vagyok a királynőd!” – a legtöbben szégyenletesnek tartották rá nézve.
Karolina 53 éves volt halálakor. Temetési menete, amely a tengerparti Harwichba tartott, hogy maradványait hazaszállítsák Braunschweigba, csaknem káoszba fulladt: a felháborodott tömeg miatt többször útvonalat kellett változtatni, a díszőrséget álló katonák a tömegbe lőttek, a lovasok pedig kivont karddal igyekeztek szétoszlatni az összegyűlteket – a tömegből végül ketten meghaltak. Karolina sírjára kérésének megfelelően a következő felirat került: „Itt nyugszik Karolina, Anglia sértett királynéja.”