Így hódította meg Simon Böske, a keszthelyi lány egész Európát
2021. október 28. 10:25 Kovács Emőke
A Balaton több szépségkirálynőt adott Magyarországnak. Molnár Csilla tragikusan végződött karrierje Fonyódról indult, a ma már kevesek által ismert, 51 évvel ezelőtt, 1970. október 28-án elhunyt Simon Böskéé pedig Keszthelyről. Utóbbi hölgy személyében nemcsak az első Miss Magyarországot, hanem az első Miss Európánkat is tisztelhetjük.
Annyi szép lány van Pesten
Simon Böske, dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztifőorvos, 1909. február 15-én született leányának pályafutása 1925-ben kezdődött, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Négy esztendő múlva a Balaton-parti lány elindult az első Miss Magyarország-versenyen is.
1929. január 6-án Budapesten, a párizsi Le Journal című lap által a szervezéssel megbízott Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében rendezték az első hazai megméretést. A rendezők három nevezési feltételt szabtak: a 16. életév betöltését, továbbá egy-egy portré és egész alakos fotó beküldését. A győzelmet a 19 éves Simon Böske szerezte meg, a Zalai Közlöny tudósítója pedig így dokumentálta az eseményt:
„Fél tízkor izgalmas jelenetek között mintegy 218 meghívott leány közül harmincötöt kiválasztottak, akiknek a legtöbb esélyük lehet a győzelemre. Pontosan tizenegy órakor megérkezett a soktagú zsűri is. Egy térdnadrágos fekete harisnyás őszülő francia úr, Maurice de Waleffe [a Le Journal főszerkesztője – K. E.], Pekár Gyula, a zsűri magyar elnöke, és többen mint irodalmi és művészeti kapacitások, Ince Sándor, Lukács Gyula, a Színházi Élet szerkesztői és gróf Zichy Géza mint a magyar társasági élet kiküldöttje vett élénk részt a zsűri munkájában. A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát…, aki az örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba.”
A forgatókönyv ugyanaz volt, mint a későbbi szépségversenyeken: tekintélyes, idősebb férfiakból álló zsűri, mustra, a lányok nagy izgalma, végül a győztes örömkönnyei. A zsűriben egy női ítész is ült: Márkus Emília, a magyar némafilmek sztárja.
Böske, a szőkés hajú, piciny szájú, nagy és kék szemű, nyúlánk, őzike alkatú, 116-os sorszámú fiatal magyar lány, aki megfelelt a korszak női ideáljának, a vetélkedő végén kijelentette, nem érti, miért éppen ő nyert, hiszen „annyi szép lány van Pesten”.
Az ifjú hajadon pályafutása csak ekkor kezdődött. Február 8-án már 16 nemzet lányai közt, a párizsi Miss Európa-versenyen képviselte hazánkat, mi több: meg is nyerte a versenyt. „Ne csináljanak nekem viccet, mert a Dunának megyek!” – mondta Böske az eredményhirdetés után félénken és bájosan. A lányt népes koszorú ünnepelte már a fények városában is: politikusok, híres emberek zsongták körül, alig győzte a gratulációkat.
Simon Böske címe sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A lánynak nem más gratulált, mint a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is, vagyis a magyar közvélemény szemében Simon Böske nemzetközi győzelme valójában méltó válasz volt a trianoni békediktátumra!
Éppen ezért győzelmi mámor fogadta Budapesten: minden rádió az ő nevét harsogta. A korabeli lapok tudósítása folyton folyvást a mámoros közhangulat okáról zengedezett: „A magyarság diadalát is jelenti, s az Európa szépségkirálynője címmel feldíszített keszthelyi lány dicsőségéből fény sugárzik szülővárosára is.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
