Így dolgoztak a brit nők a Nagy Háború idején
2015. május 20. 18:09
Míg a férfiak tömegei a fronton harcoltak, a hölgyek igen nagy számban vették át férjeik, fiaik tennivalóit. A nők addig soha nem látott mértékben álltak munkába: nem csupán az irodákban emelkedett meg az arányuk, a szebbik nem tagjai a gyári és bányai munkákban, a postai csomagküldésben, az egészségügyben, a tűzoltásban, de még a rendvédelemben is részt vettek.
A világégés során a férfiak nagy része a frontra került, így megnövekedett a nők aránya a különböző munkákban - ilyen volt például az oktatás, az orvostudomány, az irodai- (igaz, itt már a századforduló óta megfigyelhető a növekedés) és gyári munka. A hölgyek zömének ekkor lett először fizetett állása. Nagy-Britanniát nézve 1918-ban már ötmillió nő dolgozott, a fizetésük azonban kevesebb volt a férfiakénál, hiába dolgoztak ugyanabban a munkakörben. Azonban azok a hölgyek, akik hadiüzemekben kezdtek el tevékenykedni a háború idején, jóval többet kerestek, mint amikor varrásból, esetleg takarításból tartották fenn magukat, illetve egészítették ki családjuk jövedelmét.
A világégés végeztével a legtöbb nő visszatért eredeti munkájához. A női munka javarészt még sokáig korlátozott volt, ugyanakkor az üzleti életben, a bankokban növekedett a női dolgozók létszáma. Jó néhány ország azonban jócskán lemaradt a többi mögött a nők jogainak bővítése tekintetében: Franciaországban például csupán 1944-ben kapták meg a szavazati jogokat a hölgyek, míg Németországban már 1919-ben, Nagy-Britanniában 1918-tól 30 éves kor felett, 1928-tól pedig - a férfiakhoz hasonlóan - 21 éves kor felett járulhattak a szavazóurnákhoz a szebbik nem tagjai.
Női munkavállalók (a fehér sapkában a nővérek láthatók) 1918-ban a Buckingham-palota előtt
Royal Air Force női tagjai szintén a Buckingham-palota előtt
Női egészségügyi dolgozók 1915-ben - nem csupán otthon, hanem a frontvonalban is dolgoztak
Míg sok hölgy nővérként segítette hazáját, néhány asszony az ún. kórházi műhelyekben kapott állást, ahol művégtagokat gyártottak (a kép a kensingtoni kórházban készült)
Összesen 950 ezer nő állt munkába a brit gyárakban (a németeknél 700 ezren)
400 nő halt meg összesen 1914 és 1918 között a hadiüzemekben baleset következtében
A mérgező kén miatt sokaknak besárgult a kezük, néhányukat azonban robbanás ölt meg. Egy 1917-es balesetben 73-an vesztették életüket
Annak ellenére, hogy kevesebb pénzt kaptak, mint a férfiak, vállalták a veszélyes munkákat
A női tűzoltóság tagjai, 1916 márciusa
A női tűzoltóság tagjai munka közben (1916)
A vasúti fuvarozásnál is tevékeny szerepet vállatak, az 1914-es képen egy hölgy egy vasúti kocsit tisztít a londoni Marylebone állomáson
Az áruszállításban a női munkavállalók aránya 555 százalékkal nőtt a háború alatt
Ahogyan az 1917-es fénykép is mutatja, a nők a vonatok és az autóbuszok javításában és összeállításában is segédkeztek
A háború során egyre kevesebb volt a papír, így a régieket is fel kellett használni, a képen az asszonyok a London & South West Railway régi nyilvántartáskönyveit szortírozzák
Az 1917. április 16-án készült fotón is folyik a papírok szétválogatása
A szebbik nem a kemény, fizikai munkákban is kivette a részét, az 1917-es fotón Coventry-ben zúzott követ mozgatnak
Támogasd a 
szerkesztőségét!
