I. Jakab skót király elbújt a pincében, míg az udvarhölgyek feltartották a merénylőket
2021. február 20. 10:44 Múlt-kor
Az országát vasmarokkal irányító, a családtagokat is gyakran megregulázó I. Jakab skót király 1437 februárjában távol a szolgáktól egy rendházban pihent a királynéval és az udvarhölgyekkel, amikor 30 fáklyás fegyveres lepte meg őket. Míg a hölgyek feltartották a merénylőket, az uralkodó elbújt egy, az árnyékszékhez vezető alagútban, amelynek a vége azonban le volt zárva, így csapdába esett. Perceken át fel sem fedezték, ám a felelőtlen Jakab végül elárulta magát.
Sűrűsödő fáklyafellegek
A királygyilkosság az egyik legsúlyosabb vétek volt a középkorban, valamint a kora újkorban, ennek ellenére számos alattvaló próbálta meg kioltani királyának életét. Nem menekülhetett sorsa elől I. Jakab skót király sem. (Nem tévesztendő össze I. Jakab angol királlyal, aki VI. Jakab néven volt skót uralkodó.)
Az életét kioltó merényletet a különböző források számos variációban festik le. Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv (legalábbis a történet első feléhez) az egyik szemtanú, Johanna királyné nevéhez köthető iratokban keresendő.
A leendő Jakab király (1394-1437) 11 éves volt, amikor 1405-ben édesapja Franciaországba küldte, hogy ezzel biztosítsa életét nagybátyjának, Albany hercegének cselszövései ellen.
A százéves háború miatt egyébként sem túl biztonságos francia földet azonban a trónörökös el sem érte, ugyanis az angolok elfogták, és IV. Henrik angol király túszként magánál tartotta.
Apja, III. Róbert skót király 1406-ban bekövetkezett halála után hivatalosan Jakab lett ugyan a skótok királya (első ezen a néven), ám nem engedték haza, és 19 évet töltött fogságban. Hazáját 1424-ben láthatta újra, miután tetemes váltságdíj ellenében elengedték a déli szomszédok.
Nem meglepő, hogy Skóciában elég nagy zűrzavar fogadta, hiszen a rokonai (főként nagybátyjai) és a nemesek által irányított királyi kormányzat nem volt túl hatékony. A hazatérő király első intézkedéseivel ellentmondást nem tűrő módon igyekezett hangsúlyozni jogait az uralkodásra a teljes királyság felett.
Azon rokonai, akik mégsem gondolkodtak hozzá hasonlóan, hamar a tömlöcökben vagy a vérpadon találták magukat. A következő 13 évben vaskézzel irányította országát, amivel nem kevés halálos ellenséget szerzett.
Jakab király az 1436-os karácsonyt kedvenc városában, az Edinburghtól északra található Perth-ben, egészen pontosan a domonkos rendi kolostorban töltötte, ahonnan a következő hetekben sem mozdult ki.
A feljegyzések szerint gyakran játszotta a 12. századból eredeztethető jeu de paume labdajátékot, a tenisz elődjét, amelynek hajnalán még nem ütővel, hanem kézzel kellett a labdát visszaütni.
Esténként pedig sakkozott és kártyázott, vagy a kísérőivel múlatta az időt. 1437. február 20-a estéje is hasonlóan indult, azonban a kártyapartit hirtelen fegyverek zaja és az udvaron egyre sűrűsödő fáklyafellegek világa zavarta meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
