"Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
2014. október 14. 08:55
Horthy érdemei
Sokan - elsősorban jobboldali történészek - sürgetik, hogy amikor Horthyról beszélünk, próbáljuk meg a kormányzói időszakot korszakokra bontva szemlélni, így az érdemei felett sem sikkadnánk el.
Horthy megtekinti a bevonuló magyar hadsereg díszfelvonulását
Én inkább az egész életét bontanám szakaszokra. Ha Horthy 1918 őszén visszavonul, például kenderesi birtokára, akkor ma nyugodtan lehetne neki szobrot állítani. Szerintem az addigi életpályájának mérlege pozitív. Később jöttek a problémák, amelyeket nem Horthy Miklós idézett elő, viszont nem is lehet a nevét elválasztani ezektől. Természetesen minden eseményt, folyamatot külön kell megvizsgálni és a fővezér, majd a kormányzó szerepét abban értékelni. Először is az ország összeomlott, s ilyen helyzetekben eleve elkerülhetetlenek a túlkapások, amit bár semmilyen körülmények között nem lehet morálisan elfogadni, de gondoljuk végig, hogy a történelemben ilyen helyzetekben mi szokott általában történni - elég csak a finn polgárháborúra utalni, amikor a magyar különítményesek által meggyilkoltaknál jóval több áldozat volt. Nem azért volt fehérterror, mert Horthy volt a fővezér, igaz, ahhoz joggal köthető a neve, miután tudta, hogy mi zajlik az országban és egy ideig nem lépett fel ezzel szemben. Ez az első olyan kérdés, amikor felvethető a felelőssége. Jelentős szerepe volt abban is, hogy 1921-ben az ország nem került még rosszabb helyzetbe IV. Károly visszatérési kísérletekor. Horthy és a kormány akkor az ország érdekének megfelelően döntött és cselekedett. Az összkép része tehát az is, hogy számos döntés, intézkedés - vagy annak támogatása - köthető a kormányzó nevéhez, amely az országnak jót tett. Bethlen Istvánnak minden lehetőséget megadott arra, hogy megvalósítsa a konszolidációs politikáját. A második világháború idején, ha Horthy nem fékezi a nála radikálisabb antiszemitákat (Kállay Miklóssal együtt), akkor már korábban is lehetett volna deportálás, mint erre már utaltam. Az, hogy nem így történt, rajta is múlott. A korszak vége kapcsán - zsidótörvények, háborúba lépés, német megszállás, átállási kísérlet - azonban sok pozitívumot már nem lehet említeni. Ugyan a kormányzó 1944-ben leállítatta a deportálásokat, ami árnyalja a Horthy-képet, de ez nem változtat azon, hogy addig 437 ezer magyar zsidót már deportáltak.
A történésznek feladata az, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, lehet-e Horthy Miklóst példaként beállítani a mai Magyarországon?
Ezt nem tudom eldönteni, az egyes történészek döntésén múlik, hogy így tesznek-e. Akár így tesznek, akár nem, kijelenthető, hogy nem a feladatukat szakszerűen végző történészek felelőssége, hogy az előadásaik, publikációik iránt érdeklődők végül hogyan fogják értékelni Horthy Miklós szerepét. Ez ugyanis az ő döntésük, amelyet a saját meggyőződésük, világképük határoz meg. A történésznek nem feladata ezt megváltoztatni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
