Múlt-kor.hu

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

2021. augusztus 23. 17:26 Múlt-kor

A szövetséges haderők 1944. június 6-i partraszállását követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a német haderő hamarosan elveszíti Franciaországot, és vele együtt katonái egyik üdültetőközpontját, Párizst is. Hitler azonban nem volt hajlandó feladni legfontosabbnak tartott hódítását: kihirdette, inkább elpusztítja a várost, semmint hogy az épségben a szövetségesek kezére kerüljön.

Berlini idő Párizsban

Franciaország 1940. június 22-én hivatalosan is megadta magát a Harmadik Birodalom invázióját követően. Németország különösen látványos módon állt bosszút az első világháborút lezáró, megszégyenítő fegyverszünetért és békéért: Adolf Hitler egy múzeumból előhozatta azt a vasúti kocsit, amelyben 1918-ban aláírták a fegyverszünetet, és az aláírás helyszínére, a compiègne-i erdőbe vitette, ahol ez alkalommal Franciaország érezhette magát megalázva.

Mindössze hat hét leforgása alatt vereséget szenvedett keleti szomszédjától, területét pedig kettéosztották a német megszállás alá kerülő részre (az ország északi fele, valamint északi és nyugati partvidéke) és az első világháborús hős Philippe Pétain által kormányzott „szabad zónára”, amely Vichy Franciaország néven vált ismertté. Az ország eredeti fővárosa, Párizs a német megszállási övezetbe került.

A várost a német haderő kormányozta, amely megbízható franciákat ültetett kulcspozíciókba. Ahogy a megszállt Franciaország más részein is, itt is alakultak ellenálló szervezetek, ezek azonban korántsem mind ugyanazt a célt szolgálták: egy részük Charles de Gaulle tábornokhoz és emigráns „szabad francia” kormányához esküdött hűséget, míg mások a háború előtti baloldali, illetve kommunista szervezetekből jöttek létre – ezek végső célja a megszállók elűzése mellett az országban a kommunista berendezkedés előidézése volt.

A megszállt Párizs a Harmadik Birodalom részének számított: középületein a horogkeresztes zászló lobogott, francia nyelvű utcatáblái mellett megjelentek a német nyelvűek is, az órák berlini időre lettek átállítva, és a német haderő különböző ágai, valamint a titkosrendőrség (Gestapo) helyi képviseletei a város legnevesebb szállodáiban rendezkedtek be. A németekkel együttműködő rendőrség (Milice), illetve a Gestapo francia ágának (Carlingue) tagjai jórészt bűnözőkből, illetve alvilági alakokból kerültek ki.

Párizst egyfajta nyaralóövezetté nyilvánították a német haderő számára, a „Jeder einmal in Paris” („Mindenki egyszer Párizsban”) jelmondat alatt minden német katonának legalább egy párizsi utat ígértek szolgálata idejére. A pénzváltás a német birodalmi márkának (Reichsmark) kedvezett, és egyes mozik és más szórakozóhelyek kizárólag német katonákat fogadtak. Sok párizsi bordélyház is az ő kiszolgálásukra alapozta megélhetését a háború során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tél: Mesélő naplók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra