Múlt-kor.hu

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

2021. augusztus 23. 17:26 Múlt-kor

Elsöprő győzelem

Eközben a 2. szabad francia páncéloshadosztály parancsnoka, Philippe Leclerc tábornok mintegy 200 kilométerre nyugatra már készült Párizs felé indulni. Az eddigiek során szándékosan kevesebb harci veszteséget jelentett Eisenhower felé, hogy a közös ellátmányból több üzemanyag és lőszer jusson egységéhez, ami megkönnyíti a főváros felé vezető útjukat. Emellett a szabad francia egységek az amerikai lerakatokból való lopáshoz is folyamodtak. Miután nem sikerült Eisenhowertől jóváhagyást kapnia, augusztus 21-én hajnalban elindult kelet felé. A németek dél felől számítottak a támadásra, ezért a Dániából átcsoportosított erősítés nem került Leclerc útjába.

Augusztus 22-én végül Eisenhower meggondolta magát, és a szövetséges főerő is követte Leclercet.  Párizs utcáin mind a de Gaulle-párti, mind a kommunista ellenállók már fogytán voltak a lőszernek,  miközben a németek ereje nem csökkent jelentős mértékben, és az utászok folytatták a robbanóanyagok elhelyezését – augusztus 23-án kora reggel négy SS-utász már az Eiffel-torony legmegfelelőbb robbantási pontjait kereste. A város ellenállói végül feladták állásaikat, és elbújtak – megtették, amit tudtak.

A közeledő szabad francia csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el a Párizstól nyugatra kihelyezett légvédelmi lövegektől, azonban Leclerc tovább hajtotta embereit – jelentős veszteségekkel, de gyorsan haladtak. A lövegek dörejét egyre jobban hallani lehetett a városban, ami új harci kedvet ébresztett a partizánokban is.

A németek ugyanennek hatására elkezdték érzékeny dokumentumaik megsemmisítését. Az ellenállók a káoszt kihasználva akadályozni kezdték a német utászokat, és sok helyen el is távolították a már elhelyezett robbanóanyagokat.

Choltitz eközben, bár letett a város megsemmisítéséről, nem volt hajlandó harc nélkül feladni Párizst. 20 000 embere kevés volt azonban a valódi ellenálláshoz, és még augusztus 24-én este bevonultak Leclerc csapatai a város központjába. Az ünneplés közepette helyenként még lehetett hallani lövöldözést, augusztus 25-én délben azonban már az Eiffel-torony tetejére is felkerült a francia trikolór. Kelet-poroszországi bunkerében Hitler a beszámolók szerint idegesen kérdezte környezetétől, hogy ég-e Párizs („Brennt Paris?”), míg Choltitz megadását – egy de Gaulle-lal szembeni utolsó fricskaként – elsőként Tanguy írta alá francia részről.

Végül azonban sikerült elérnie a francia tábornoknak, amit akart – a nagyszabású győzelmi felvonuláson ő volt a középpontban, és még akkor sem veszítette el hidegvérét, amikor egy kommunista orvlövész megpróbálta megölni a Champs Elysées-n. A háború után ő vált a francia politika meghatározó alakjává – mindezt annak köszönhette, hogy nem adta fel Párizst.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra