Hét történelmi babona, amiben ma is hiszünk
2015. március 25. 15:46
Az esküvői torta rejtélyei
Az ókori római időkben az esküvői torta egy búzából, szárított gyümölcsből, dióból, mandulából álló kenyérféle volt, amelynek összetevői a gazdagságot és a termékenységet szimbolizálták. (A legenda szerint a történelem első esküvői tortáját Nagy Sándor készíttette abból az alkalomból, hogy tízezer harcosa tízezer perzsa leányt vett feleségül.) A korabeli szokás szerint a tortát a menyasszony fején törték ketté, hogy biztosítsák a gyermekáldást, valamint a virágzó házasságot. A kenyérre emlékeztető sütemény darabkái a szerencsét jelképezték, így az összes lehullott morzsáját felszedegették a vendégek, s még azoknak is küldtek egy-egy darabot, akik nem tudtak részt venni a lakodalmon. Ez a szokás ma is megfigyelhető, ám az eredeti célját már elfeledtük.
Manapság egyre inkább megfigyelhető, hogy a házasulni vágyó felek visszatérnek a régi hagyományokhoz, és nem egy nagy tortát, hanem több kisebbet készíttetnek. Néhány évszázaddal korábban az angoloknál ezzel kapcsolatban volt egy különleges feladata a hitvesi párnak: a vendégek egymás fölé helyezték ezeket a kisebb méretű tortákat, amelyeket a vőlegénynek és a menyasszonynak át kellett ugrania úgy, hogy a tortahalom ne boruljon össze - így biztosították a termékeny és boldog házasságot. Egyébként ebből a szokásból alakult ki az emeletes torta.
A menyasszony tisztaságát, valamint a család gazdagságát jelképező torta felvágásának metódusát is több babona lengi körül: a szokás szerint a párnak egyszerre kell felvágnia az első szeletet, ugyanis ha a menyasszony nem fogja a kést, a házasság gyermektelen lesz. Egy újkeletű babona szerint amelyikük keze van felül a késen, az fogja viselni a nadrágot.