Hét különös csata a középkorból
2015. június 5. 08:18
Vakon csatába
A százéves háború leghíresebb ütközete, az 1346. augusztus 26-i crécy csata arról nevezetes, hogy a háromszoros túlerőben lévő, büszke francia lovagsereg súlyos vereséget szenvedett a 16 éves Eduárd walesi herceg vezette angolok ellenében, akik alig száz főt vesztettek, míg a franciáknál több mint tízezer fő maradt a csatatéren. Bár nyílt harctéren Crécy-nél sütöttek el először ágyút, az angolok nem ennek, hanem szokatlan, hosszúíjakra építő harcmodoruknak köszönhették győzelmüket.
Crécynél két király is holtan maradt a csatatéren, az egyikük VI. Fülöp francia uralkodó hűbérese, Luxemburgi János cseh király (Zsigmond magyar király nagyapja). A francia oldalon beavatkozó János annak ellenére vállalta az ütközetet, hogy vak volt. A csata alatt ezt mondta kísérőinek: „Uraim, az embereim vagytok, a társaim, a barátaim ezen az utazáson, azt akarom, hogy vigyetek előre, hogy én is megmutathassam kardomat az ellenségnek”. A fegyverét valóban megmutatta az angoloknak, ám azok mit sem törődtek ezzel, s a királyt, valamint a kötéllel hozzákötött kísérőit egytől egyig lekaszabolták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
