Hét különös csata a középkorból
2015. június 5. 08:18
A szundikáló hadvezér
A skót függetlenségi háború egyik leghíresebb csatája, az 1297. szeptember 11-i Stirling hídi ütközet, amely William Wallace skót hadvezér fényes győzelmével ért véget, a 7 ezer gyalogosból és 2 ezer lovasból álló, kipróbált angol sereg pedig hatalmas kudarcot vallott hadvezére, John de Warenne, Surrey grófja hibája miatt, aki egész egyszerűen elaludt. A híd déli oldalán állomásozó angolokat a skót íjászok megakadályozták, hogy nagy tömegekben kelljenek át a túloldalra, ám amikor elérték az északi hídfőt, a skótok hirtelen visszavonultak.
Mikor az angol sereg fele átkelt, a skótok megrohamozták őket, ám időközben az angolok meghallották a támadás beszüneteltetésére vonatkozó harsonahangot, mivel a tisztek rádöbbentek, hogy mégiscsak meg kellett volna várni a szundikáló hadvezért, aki bár már felébredt, még nem érkezett meg a csatatérre. A skót hadsereg valósággal levágta az északi oldalra szoruló angolokat, akik a keskeny hídon (mindössze két lovas fért el rajta egymás mellett) hiába próbálkoztak a visszavonulással. Az angol támadást vezérlő Hugh de Cressinghamt a győztes csata után a skótok megnyúzták, s a bőréből - ahányan csak tudtak - eltettek egy darabot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
