Hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
2020. május 19. 08:28 Kulcsár Ádám
Garibaldi keksze
Az életét a forradalmaknak és Itália egyesítésének szentelő Giuseppe Garibaldi vérbeli katonaként nem étkezett „fényűzően”, kerülte a lakomákat, és mivel Latin-Amerika országai sokszor nem pénzben, hanem szegényes étellel fizették ki a fiatal olasz és társainak szolgálatait, később sem vágyott a nyolcfogásos vacsorák után.
Absztinens volt, legszívesebben juhsajtot evett kenyérrel, illetve tavasszal friss lóbabbal. Szerette a tőkehalat, a szárított fügét és a mazsolás kekszet.
Mindezek ellenére az olasz forradalmárról számos ételt neveztek el, az egyik leghíresebb a Garibaldi-keksz, amelyet – sok más gasztronómiai legendával ellentétben – valóban azért találtak fel, hogy Garibaldi neve ékesíthesse.
A világkalandor 1854-ben Angliában járt, és belopta magát a szigetországiak szívébe.
Akkor sem feledkeztek meg róla, amikor a türelmetlen aggastyán néhány évvel később alig pár ezer katonája élén elérte, hogy Itália jelentős része egyesülhessen.
A londoni Peek Freans kekszgyár, miután sikerült magához csábítania az egyik leghíresebb cukrászt, Jonathan Carrt, piacra dobta 1861-ben a Garibaldi nevével fémjelzett kekszet, amelyet a britek ma is igen gyakran fogyasztanak a jól megérdemelt délutáni teájuk vagy kávéjuk mellé.
Az eredeti keksz két – lisztes, vajas, porcukros alapból készített, tetején cukorral megszórt – tésztaszelet közé szorított ribizlirétegből állt, ám később elterjedtek olyan változatok is, amelyek tésztájába egyszerűen mazsolát kevertek, és úgy sütötték ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
