Hét alkotás meglepő rejtett üzenettel
2020. szeptember 8. 08:16 Múlt-kor
Egy kép többet mond minden szónál, szól a közmondás. A festményekre, művészeti alkotásokra mindez hatványozottan igaz, hiszen a művész számos kódolt üzenetet, kétértelmű részletet, egyéb titkos utalást képes elhelyezni a vásznon vagy egyéb felületeken. Bármikor felbukkanhat a felhő szélén az ördög, olyat tehet az egyházfő, amit hivatalosan nem, és olyan titok derülhet ki az ember fogorvosáról, amire álmában sem gondolt volna.
Nem ajándék, hanem áldozat
Thomas Bruce, Nagy-Britannia követe 1802-ben 17 hatalmas, ókori emlékekkel teli tartállyal érkezett haza Görögországból.
Egészen pontosan az athéni Akropoliszon álló, Kr. e. 5. században Pallasz Athénének épített Parthenonból származó domborművekkel. A görög kormány ma is küzd a British Museumba kerülő műkincsek visszaszerzéséért.
Míg a jogászok a tulajdonjogról vitáznak, a történészek azt nem tudják eldönteni, mit is ábrázol az eredetileg 159 méteres fríz. Az világos, hogy valamely ünnepély különféle pillanatai láthatóak, a bejárat feletti központi jelenet azonban igencsak ellentmondásos megítélésű.
Egy gyermek látható rajta, aki egy összehajtogatott ruhaneműt nyújt át egy felnőttnek. Sokak szerint ez a csere egyszerűen az ünnepi köntös átadását jelzi, amely a templombelsőben található Athéné szobor letakarására szolgált. Joan Breton Connelly szerint azonban ennél többről van szó.
Az amerikai kutató elmélete szerint – amelyet Euripidész egy múmia gyolcsából előkerült írása is alátámaszt – a Pallasz Athéné születésére emlékező, négyévente rendezett Panathenaea első ünnepének képkockáit látjuk.
Úgy véli, a gyermek a mítoszokba vesző Erechtheus király legkisebb leánya, aki saját halotti leplét tartja. Két idősebb lánytestvérével együtt ugyanis épp feláldozni készülnek őket.
A történetnek megfelelően egy delphoi jóslat szerint ez az ára, hogy Athén megmeneküljön a kapuit ostromló trákok szorításából.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
