Hatalmas szemekkel néz a bronzból készült bagoly-bross
2015. április 27. 08:40
Vaskori települést tártak fel régészek a dániai Bornholm szigetén, ahol egy különleges, zománcozott bronz fibula is előkerült.
A lapos, bronzba öntött, zöld zománccal és vörös, sárga, illetve fekete színű, apró üveglemezekkel díszített ruhakapocs bagoly formájú és valamikor időszámításunk szerint 100-250 között készült. "Olyan, mintha a madár nagy üvegszeme egyenesen minket nézne" - írja Ulla Lund Hansen ásatásvezető és Christina Seehusen, a Bornholmi Múzeum régésze a Skalk nevű dán régészeti folyóiratban.
A mindössze 4 centiméterszer 4 centiméteres fibula valószínűleg egy férfiköpeny része volt és még 2014 szeptemberében találták meg Bornholm területén egy ősi ház római kori településrétegében, de a felfedezést csak most hozták nyilvánosságra. "Nagyon ritka, hogy Dániában ilyen leletekre bukkanjunk efféle régészeti kontextusban, mivel a melltűk általában temetkezésekben szoktak előkerülni" - nyilatkozta Seehusen a Discovery News-nak.
A régészek tájékoztatása szerint maga a település is különös, mivel sokkal jobb állapotban őrződtek meg maradványai, mint általában. "Római kori, Ifjabb Faustinát (Antoninus Pius római császár lánya, Marcus Aurelius későbbi felesége - a szerk.) ábrázoló érmét, bronz sarkantyút, számos dísztűt, bronz- és vasbrosst, üveggyöngyöket, vaskohászat során keletkezett salakot, illetve rengeteg állatcsontot - malac, ló, hal, madár, kutya és marha - találtunk" - mondta el Seehusen.
A fibulát valószínűleg a római határőrvidék területén készítették, ám az, hogy miként került a Balti-tenger közepén található szigetre, egyelőre rejtély. Tulajdonosa személyét is homály fedi, a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy, az északi tartományokban a római hadsereg kötelékében szolgáló zsoldosé lehetett.
A különleges, bagoly alakú díszt furcsa formája és élénk színe miatt tulajdonosa igen nagy becsben tarthatta. "Talán elvesztette, esetleg szándékosan rejtette el, de hogy miért, azt csak ő tudja. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a bross teljes történetét" - mondta már-már lemondóan Seehusen.
A görög Athéné - illetve a római Minerva - baglya még a tudás és bölcsesség szimbóluma volt, a kereszténységnek köszönhetően azonban egyértelműen a rossz ómenné vált és a boszorkányok madaraként vált közismertté. A bronz fibulák az i.sz. 1-4. század között nagyon elterjedtek, alakjuk pedig rendkívül változatos volt, ám bagoly formájú csak elvétve került eddig elő.
A brosst már restaurálták, jelenleg a koppenhágai Dán Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
