Egy átverésnek köszönhetően lett neves avantgárd festő Péter, a csimpánz
2023. október 17. 14:20 Múlt-kor
Madáralkotóktól a négylábú művészekig
Pedig a „francia művész” valójában nem volt más, mint egy négyéves nyugat-afrikai csimpánz a svédországi Borås állatkertjéből, akinek a valódi neve Peter volt. Åke Axelsson úgy gondolta, Peter alkalmas arra, hogy segítségével bebizonyítsa: a kritikusok valójában csalók, akik nem tudják megkülönböztetni az absztrakt művészek munkáit egy majom véletlenszerű ecsetvonásai által létrehozott alkotásától. Az újságíró a történet hitelessége érdekében még egy élettörténetet is kreált Brassaunak.
Axelsson meggyőzte Peter fiatal gondozóját, hogy adjon ecsetet, festéket és egy vásznat a csimpánznak. A majom eleinte jelentős festékmennyiséget fogyasztott el (különösen a kék nyerte el a tetszését), egy idő után azonban a festék vászonra történő felkenésével lett elfoglalva. A kék feltehetően nemcsak ételként nyerte el a tetszését, mivel művészetében is ez a szín dominált. Axelsson és az állatgondozó pedig hamarosan rájöttek, hogy csalhatják elő Peter kreatív énjét: ehhez mindössze hatalmas adag, a vászontól nem messze elhelyezett banánra volt szükség. Minden egyes elfogyasztott banán új szintre emelte a csimpánz művészetét. Előfordult, hogy mindössze tíz perc alatt kilencet fogyasztott el.
Az elégedett vásárló egy Brassau-képpel hagyja el a galériát
Miután Peter már számos alkotással elkészült, Axelsson kiválasztott közülük négyet – azokat, amelyeket a legjobbnak tartott. Miután rájuk írta a Pierre Brassau nevet, bekereteztette a festményeket, majd elintézte, hogy egy göteborgi galériában kiállítsák a műveket. Arra azonban maga Axelsson sem számított, hogy mekkora sikert aratnak majd Brassau képei. Ráadásul kiderült, a kritikusok számára nem is volt túlságosan lényeges, hogy a festmények alkotója valójában egy majom. A Morning Postenben jegyzett dicsérő kritika szerzője, egy Anderberg nevű ítész azután sem volt hajlandó visszavonni szavait, hogy megtudta az igazságot Pierre Brassauról. Továbbra is kitartott amellett, hogy a csimpánz műve magasabb művészi színvonalat képvisel, mint bármelyik más, a kiállításon szereplő alkotó munkája. Egy magángyűjtő 90 dollárért (mai árfolyamon ez közel 500 dollárt jelent) vette meg az egyik festményt. Peter hírnévre tett szert, és élete utolsó éveire egy angliai állatkertbe szállították át.
Brassau példája másokat is arra ösztönzött, hogy állatok segítségével hozzanak létre művészeti alkotásokat. Egy alkalommal egy gyűjtő szintén egy csimpánz alkotásával verte át a moritzburgi Nemzeti Művészeti Alapítványi Múzeum igazgatóját, aki arra tippelt, Ernst Wilhelm Nay képét látja – holott csak egy Gambhi névre hallgató majom festményét mutatták meg neki.
Metro Meteor
Bár sokan úgy gondolják, Brassaunak nem volt túl nagy befolyással a művészvilágban zajló folyamatok alakítására, kétségtelen, hogy hatására madarak, elefántok, gorillák kezdtek el (természetesen nem saját, hirtelen ötlettől vezérelve) festeni. Még egy visszavonult versenyló, Metro Meteor is ecsetet ragadott nyugdíjas éveiben. Adódik a kérdés: az alkotás, a művészet valóban csak az ember privilégiuma?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
