A liberális ellenzék vezetői sokáig tudatosan kerülték határozott program közzétételét: ez a különböző, gyakran csak érzelmi alapon összetartozó, reformhajlandóságú elemek lemorzsolódásához vezetett volna. A Konzervatív Párt megalakulása, programjának közzététele azonban elodázhatatlanná tette a reformerek hasonló válaszlépéseit. Elhatározták az Ellenzéki Párt megalakítását. A pártalapítás a Medárd-napi vásár (június 6.) alkalmával Pesten történt meg. Az új párt elnöke Batthyány Lajos gróf lett. Az Ellenzéki Nyilatkozat néven közzétett programot Deák Ferenc fogalmazta. Követelte: a parlamentnek felelős kormányt, a sajtószabadságot, az egyesülési gyülekezési jog garantálását, Magyarország és Erdély unióját. A társadalmi reform legfontosabb feladatának a közteherviselés bevezetését mondotta (a költségvetés parlamenti jóváhagyásának kötelezettségével), a törvényhozási és helyhatósági választásokat helyezzék népképviseleti alapra, a törvény előtt legyen mindenki egyenlő. Szüntessék meg az úrbéri viszonyokat, kárpótolják a földesurakat állami közreműködéssel, töröljék el az ősiséget. A birodalomhoz fűződő kapcsolat zavartalanságának érdekében szorgalmazta az örökös tartományok alkotmányos kormányzását is. A pártalapítással kialakult a klasszikus polgári politikai struktúra, pólusain a konzervatív és liberális párttal.