Az európai jogtudomány friss eredményeit felhasználva alkotta meg Csemegi Károly büntetőjogász a magyar büntető törvénykönyvet (1878:V.tc.). Ez mintaszerűen részletezte a büntetendő cselekményeket, a kiszabható büntetések mértékét és válfajait (halál-, fegyház-, fogház-, börtön-, az ennél enyhébb államfogház-, valamint a pénzbüntetés). Liberális szövegezésben védelmezte a társadalom rendjét: a 172.§. az osztály, nemzetiség, hitfelekezet, a tulajdon vagy a házasság intézménye elleni izgatást bünteti. Megengedi a sztrájkot, de azért megtiltja a sztrájktörők elleni fellépést. A gyorsan változó világ hamarosan megmutatta a törvénykönyv gyenge pontjait. A kriminalitás átalakult, gyakoribb lett a gazdasági bűntett, a szexuális bűncselekmény. Ezekre Csemegi kódexe nem adott kielégítő büntetést, míg a "hagyományos" magyaros vétségeket - korcsmai verekedést, késelést - túl szigorúan ítélte meg. A máig ható törvénykönyv javítgatásához már 1888-ban hozzáláttak.