1849 tavaszán jó esély mutatkozott a magyar-román megbékélésre. A nemzetgyűlés román képviselői a magyar sikerekből arra következtettek, hogy a még harcoló románoknak meg kell egyezniük a magyarokkal, mert különben mozgalmuk teljes vereséget szenvedhet. Egyikük, Ioan Dragoş Kossuth megbízásából érintkezésbe lépett Avram Iancuval, a román havasi felkelők vezetőjével. A tárgyalások jól haladtak, s az 1849. május 5-i topánfalvi népgyűlésen a román felkelők többsége a béke mellett nyilatkozott. Másnap azonban egy magyar szabadcsapatvezér, Hatvani Imre meggondolatlanul bevonult Abrudbányára. A románok cselt gyanítottak, Dragoşt megölték, a harcok kiújultak. Az érchegységi felkelőket a magyar seregeknek nem sikerült legyőzniük.