Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Szabályozzák az egyesületek működését Magyarországon

2004. szeptember 13. 12:06

A dualizmus kori Magyarországon nem szabályozták törvényi szinten az egyesülési jogot. A polgári társadalom szervezeteinek kialakulását ugyanakkor igen fontosnak tartották a korszak liberális politikusai. A belügyminiszter 1873. április 29.-i egyleti nyilvántartást és ellenőrzést szabályozó rendelete a következő mondatokkal kezdődött: `Azon tényezők közt, melyek alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagymértékben mozdítja elő...` Az egyletekre vonatkozó 1875. május 2.-án kelt belügyminiszteri körrendelet megkülönböztet politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdászati egyleteket. Nemzetiségi egylet csak, mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat. Politikai és munkásegyletek tagja csak magyar állampolgár lehet, s ezek fiókegyleteket - azaz egyleti hálózatot - nem alakíthatnak. A pártalakítás nem tartozott az egyleti szabályozás körébe. A következő évtizedekben a gyors fejlődés eredményezte, hogy a századforduló idején közel 4000 egyesület működött 1097 helységben. Ezeknek több mint fele magyar nyelvterületen alakult. A legelterjedtebb egyesülettípus az olvasó- (25 %), valamint a társaskör (23 %) volt. Ez utóbbiak közé tartoztak a kaszinók, polgári körök. Működési területük általában az igényes szórakozás. A tagok (a nőegyesületek kivételével szinte mindig csak férfiak) itt olvashattak, kártyázhattak, biliárdozhattak. Gyakori volt, hogy műkedvelő színházi, családi s zeneestélyeket, bálokat szerveztek. Bár a politikai egyesületek száma alacsony volt, a nem politikai egyesületek is aktívan részt vettek az adott közösség (község, város) politikai életében. A felekezetek nagyon sok helyen saját egyesületeket létesítettek. Volt olyan magyar város, ahol működött a katolikus, református és izraelita nőegylet. Tegyük hozzá: egymás mellett, általában békében. Az egyletek egy része kifejezetten a foglalkozásokhoz kötődött, mint a céhek "helyén" alakult ipartársulatok, tanítóegyesületek, gazdakörök, a szakmai munkásegyesületek.

<

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Szabályozzák az egyesületek működését Magyarországon

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra