Légiháború Magyarországon
2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Végső számvetés
Nehéz összeállítani a végső veszteséglistát. Az adatok jelentős része 60 esztendővel az események után is bizonytalan. Ez egyébként nem speciálisan magyar jelenség, a legtöbb bombázott európai országról elmondható. Így például a gyakran idézett Drezda elleni 1945. februári brit támadás áldozatait a különböző szerzők 35 ezertől 110 ezerig adják meg.
Az első átfogó becslésben a Magyar Statisztikai Szemle 1946. évi 1-6. számában 16 ezer főre teszi a bombatámadások során életüket vesztettek számát. Ezen belül Budapest bombatámadásai során a polgári áldozatok száma 3 ezer fő. Az 1944-es határokon belül hazánk 3122 városa közül 1024-et (32,8%) ért bombatámadás.
A magyar áldozatok számát a többi európai országéval összevetve elmondható, hogy aránylag alacsony a polgári lakossági veszteség. Ez a tény egyértelműen a magyar légoltalom hatékonyságát jelzi, még akkor is, ha a bombatámadások ereje lényegesen gyengébb volt, mint például Németországban.
Valamennyi tényező figyelembevételével is egyértelmű tényként könyvelhető el, hogy a légoltalom eredményesen használta fel azt a rendelkezésre álló időhaladékot, hogy csak 1944. áprilistól bombázták hazánkat a szövetségesek. Hibáival együtt is életképes óvóhelyrendszert építettek ki, és a védelem többi módszerét - riasztás, kitelepítés, álcázás, felkészítés - jól és időben alkalmazták.
A légoltalom, mint szervezet összességében megfelelt az elvárásoknak, és jelentősen csökkentette a légitámadások áldozatainak számát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
