Történelmi botrányok, érdekességek, rejtélyek 2004-ben
2004. december 28. 12:06
Történelem, politika, revizionizmus: eltagadott tömeggyilkosságok
Háborús bűnöket, mint tudjuk tudjuk, napjainkban is tömegével követnek el - pedig az is elég tragikus, hogy a régen elkövetettek felelősei gyakran még ma is adósak a bocsánatkéréssel, sőt, olykor még a tények elismerésével is. Így viselkedik az EU-ba igyekvő török kormány is, mely végső soron tagadja az 1920-as években lezajlott örmény genocídiumot. Németország viszont, mely az összes felelős állam közül lényegében egyetlenként nézett szembe a holokausztban játszott szerepével, idén miniszteri szinten kért bocsánatot a namíbiai népirtásért: 1904 és 1907 között ugyanis 65 000 herero nemzetiségű embert öltek meg a délnyugat-afrikai német gyarmaton, ahol ma Namíbia fekszik.
| A szöuli japán követség előtt tartott demonstráción egy egykori "kényelmi hölgy" (prostitúcióra kényszerített rabszolga) megpróbál áttörni a rendőrkordonon |
A témára akkor tértünk vissza, amikor a japán legfelsőbb bíróság elutasította a császári hadsereg által szexuális rabszolgaságra kényszerített koreai nők keresetét. Pedig a kutatások szerint legkevesebb 200 000-re becsülhető azoknak a nagyrészt koreai (kisebb részt tajvani, kínai, fülöp-szigeteki és indonéz) nőknek a száma, akiket a délkelet-ázsiát megszálló japán hadsereg bordélyaiban prostitúcióra kényszerítettek a második világháború idején.
Idén a holokauszt-kutatás is hozott újdonságot: hosszabb tanulmányban foglalkoztunk azzal, miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot, holott légifelvételek és más források alapján már tudtak a haláltábor létezéséről. Hollandiában egy tévéműsor késztette újra nemzeti szembenézésre az embereket: a legnagyobb hollandról szóló szavazásnál döbbent rá a hollandok többsége, hogy Anna Frank nem volt német állampolgár. A posztumusz állampolgárság megadását végül kegyeleti okokból, legfelsőbb politikai szinten utasították el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
