A lützeni csatában, amelyben a harmincéves háború, két legjelentősebb hadvezére, a svéd király és Albrecht von Wallenstein küzd a győzelemért, elesik II. Gusztáv Adolf svéd király. A két hadsereg küzdelme döntetlenül végződik, bár a protestánsok szereznek némi fölényt. II. Gusztáv Adolf beavatkozása a Német-Római Birodalomban zajló politikai-vallási összeütközésekbe a protestánsok pozícióját erősítette, de a háború kiterjedését is magával hozta. A balti-tengeri svéd expanziós politika és a protestantizmus iránt érzett aggodalom miatt, a svéd király számára elkerülhetetlennek tűnt a beavatkozás az európai háborúba (1630. VII. 6.). II. Gusztáv Adolfnak sikerült megszereznie politikája számára a katolikus Franciaország támogatását. Az 1631. I. 23-án megkötött, pénzbeli támogatásról szóló bärwaldei szerződés egymillió livre kifizetését biztosította számára 30 000 katona és 6000 lovas ellátására Németországban. A kezdetben tartózkodóan viselkedő birodalmi fejedelmekkel létrejött szövetségi szerződések megkötése után II. Gusztáv Adolf győzedelmesen vezette seregét Németországon keresztül. A breitenfeldi győzelem a császári csapatok felett 1631. IX. 17-én megnyitotta az utat Dél-Németország felé és az 1632. április 15-én a Lech melletti Rainnál lezajlott csata után (1632. IV. 30.) II. Gusztáv Adolf bevonult Münchenbe. A császári csapatok nem tudtak ellenállást tanúsítani vele szemben, ezért II. Ferdinánd Wallensteint különleges hatalommal ruházta fel. A svédek is tovább küzdenek. Axel Oxenstierna svéd kancellár összegyűjti a protestáns erőket, és 1633 áprilisában összefog az evangélikus német birodalmi rendekkel.