A túszdráma helyszíne: Észak-Oszétia történelme
2004. szeptember 15. 09:32
Keveset hallottunk eddig arról az országról, melyben pár napja minden idők talán legkegyetlenebb terrokcselekménye zajlott.
Kereszténység és iszlám keveredése
| Oszétia mai címere |
Az alán állam a 9. században alakult meg, lakói a bizánc hittérítők hatására felvették a kereszténységet. Az ország nyugati területén létrehozott érsekség a konstantinápolyi patriarkátus alá tartozott. Az országban megindult a templomok építése, s az alán állam hamarosan a kaukázusi térség egyik legerősebb állama lett. Legnagyobb bevételét a Kínába tartó kereskedelmi útvonal, a Selyemút jövedelméből nyerte.
A középkorban Alániát többször feldúlták a külső hódítók, a legsúlyosabb csapást a mongol invázió jelentette a 13. században, mely megtizedelte az ekkor már oszétnak nevezett lakosságot. A muszlim vallást a kabarok hozták a területre a 17. században. A mongol uralom alatt álló és az Oszmán Birodalom részét képező Krím Kaganátus folyamatos támadásai miatt Alánia-Oszétia a 18. században szövetséget kötött az Orosz Birodalommal.
Az oszét területek közül - a kaukázusi orosz terjeszkedés egyik első állomásaként - Észak-Oszétia került először orosz uralom alá 1774-ben. Észak-Oszétia fővárosa, Vlagyikavkaz volt az első orosz katonai helyőrség a térségben. Oszétia 1801 és 1806 között került teljes egészében orosz uralom alá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
