A világ szeptember 11. után
2002. január 13. 21:16
Hogy jobban megérthessük a 2001. szeptember 11-i terrorakciók hátterét, a legjobb francia és magyar geopolitikai és stratégiai szakértők látogatnak el a Francia Intézetbe a Geopolitikai Tanáccsal közös előadás-sorozatra.
<
Hogy jobban megérthessük a 2001. szeptember 11-i terrorakciók hátterét, a legjobb francia és magyar geopolitikai és stratégiai szakértők látogatnak el a Francia Intézetbe a Geopolitikai Tanáccsal közös előadás-sorozatra. Közérthető módon beszélnek kutatásaikról és megosztják velünk a témával kapcsolatos gondolataikat. A francia és a magyar gondolkodók nyolc alapvető kérdést járnak körül, melyek hozzásegítenek, hogy megértsük a világban zajló változások mibenlétét.
Szinkrontolmácsolás biztosítva.
Az előadások hossza 75 perc
január 15. - március 5. , 18h30, Francia Intézet
január 15.
„Milyen változásokat hozott szeptember 11.?"
Zaki LAÏDI
Zaki Laïdi a CERI (Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja) kutatója, valamint a Párizsi Politikatudományi Intézet tanára. A CNRS (Tudományos Kutatások Nemzeti Központja) megbízásából könyvet ír a szeptember 11-ei eseményeknek a nemzetközi rendszerre gyakorolt hatásáról. Jelenlegi kutatási területei a politika és a globalizáció, valamint az idő és politika kapcsolata.
Az euroatlanti kapcsolatok szeptember 11-e után
BÁNLAKI György
volt washingtoni nagykövet, a Magyar-Amerikai Társaság elnöke, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke
Az előadást
Amos Kollek: Keserű diadal (52’) című filmjének vetítése követi.
„Ez a cím már a forgatás megkezdése előtt eszembe jutott. Azt hiszem, jól tükrözi New York hangulatát, látványát és magát a várost a szeptember 11-ei események óta” - magyarázza Amos Kollek, a Sue című film rendezője, aki dokumentumfilmjében beszélget barátaival, negyedének lakóival, new yorki iskolásokkal, valamint nyomon követi kedvenc színésznőjét, Anna Thomsont, a város utcáin.
január 22.
Egyéb elfoglaltságai miatt, Pierre Moscovici, Franciaország Európai Ügyekért felelős minisztere sajnos nem tudja megtartani az eredetileg január 22-re tervezett előadását “ Az Európai Unió nemzetközi szerepe szeptember 11-e után ” témában. Helyette ezen a napon Franciaország új magyarországi nagykövete, Dominique de Combles de Nayves fog előadást tartani.
Az előadást
Pierre Mathias: Biztonság európai módra (30’) című dokumentumfilmjének vetítése követi.
A bűnözés és a terrorizmus elleni harc nélkülözhetetlen feltétele a rendőrség, a gazdasági világ és a politikai erők szoros együttműködése. A film konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy milyenné válhat mindennapi életünk az elkövetkezendő hónapokban. Mind a gazdasági, mind a szervezett bűnözés területén keményebben kell fellépni az Unió minden országában.
január 29.
„Milyen változások következtek be az Egyesült Államok külpolitikájában 2001. szeptember 11. óta?"
Guillaume PARMENTIER
Guillaume Parementier a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete (IFRI) keretein belül 1999-ben létrehozott Amerikai Kutatások Francia Központjának igazgatója annak megalakulása óta. Tanulmányait Cambridge-ben, a Sorbonne-on, illetve a Párizsi Politikatudományi Intézetben végezte. Tanított a francia Államigazgatási Egyetemen, valamint több amerikai és európai egyetemen. Ma a l’Université Paris II professzora. Dolgozott az Észak Atlanti Szövetség közgyűlésének megbízott igazgatójaként, valamint hírközlési igazgató-helyetteseként (1990-1994). 1995 és 1997 között a francia hadügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.
Számos jelentés, könyv és cikk szerzője az európai és nyugati biztonságpolitikai kérdések témakörében.
Mi változott az Egyesült Államok belpolitikájában szeptember 11. óta?
TŐKÉS Rudolf
professzor, a Connecticut Egyetem nyugalmazott professzora, a Collegium Budapest kutatója
Az előadást
Jens Monath (Németország): Harc a terrorizmus ellen, Az amerikai hadsereg stratégiái (52’) című filmjének vetítése követi.
Sem a titkosszolgálatok, sem a katonai felderítés nem látta előre a World Trade Center és a Pentagon ellen szeptember 11-én elkövetett merényleteket. Hogy jobban megértsük a világ első számú hatalmának az eseményekre adott reakcióit, az ARTE csatorna rendezője találkozott azon felsőbb vezetőkkel, akik az amerikai védelmi rendszer ütőerén tartják a kezüket. Mindazonáltal a new yorki események tükrében, az ellenőrzés, a telefonbeszélgetések lehallgatása és földünk folyamatos feltérképezése hála a műholdak által elképesztő pontossággal készíthető felvételeknek, már nem tűnnek a terrorizmus elleni harc legmegbízhatóbb eszközeinek.
február 5.
„Az arab világ szeptember 11. után"
Rémy LEVEAU
Rémy Leveau a CERI (Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja) kutatója, a Párizsi Politikatudományi Intézet tanára, az IFRI (Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete) muzulmán-arab szekciójának tudományos tanácsadója, valamint az Arab Világ Intézetének munkatársa. Hosszú éveken keresztül dolgozott tanárként valamint tisztviselőként arab országokban. Tanított a rabati jogi karon, volt a marokkói belügyminiszter kabinetjének jogi tanácsadója, kulturális tanácsosként tevékenykedett a tripoli Francia Nagykövetségen illetve 1980 és 1983 között a kairói Francia Követségen. Visszatérve a Párizsi Politikatudományi Intézetbe, doktori programot szervezett a mai muzulmán-arab világról, valamint létrehozott egy kutatócsoportot, mely a franciaországi iszlámot vizsgálja.
A terrorizmus változó geopolitikája
PINTÉR István,
a Geopolitikai Tanács elnöke, a pénzügyi és politikai kockázatok elemzője, bank szakjogász
Az előadást
Karel Prokop: Minden veszélyek völgye, avagy az iszlám tétje (52’)című filmjének vetítése követi.
Ez a terület, Közép-Ázsiának, e félföldrésznyi területnek stratégiai fontosságú pontja, melyet több mint százmillió éve laknak, s ahonnan egy jövőbeli „regionális" konfliktus indulhat útjára, fehér folt a nyugati világ számára.
február 12.
„Van-e különbség az Egyesült Államok és Európa között a terrorizmus elleni harc területén?"
Alain JOXE
Alain Joxe a Társadalomtudományi Egyetem (EHESS) tanulmányi igazgatója, valamint az egyetemen működő védelemszociológiai csoport vezetője. Ezen kívül ő igazgatja a CIPRES-t (a Békére és Stratégiai Tanulmányokra Irányuló Kutatások Interdiszciplináris Központja), mely intézmény gondozásában jelenik meg a „Stratégiai tanulmányok” sorozat, valamint a kéthavonta megjelenő „Stratégiai vita” című kiadvány. Joxe a latin-amerikai, európai és egyesült államokbeli katonapolitikai kérdések szakértője. Több cikket publikált a hidegháború utáni válságok és háborúk témakörében (Szomália, Bosznia, Koszovó, Palesztina, Kolumbia). Jelenleg előadásokat tart a stratégiai és béketanulmányok területéről.
A terrorizmus megelőzése
BOTZ László,
nyugállományú altábornagy, a HMEI Rt. stratégiakutató igazgatója, a Geopolitikai Tanács elnökségi tagja
Az előadást
Klaus Prömpers: Fegyvertársak (30’) című dokumentumfilmjének vetítése követi.
Hogyan működnek a katonai irányítás struktúrái a különböző európai partnerek között? Hogyan lehet összeegyeztetni a NATO és az Egyesült Államok érdekeit egy egységes külpolitika érdelében? A szeptember 11-ei merényletek következtében a létrehozása óta első ízben kerültek alkalmazásra a NATO chartájának 5. cikkelyében megfogalmazott a közös védelmi és biztonságpolitikára vonatkozó irányelvek. És ebből kifolyólag az Unió egyes országai kötelezettségekkel viseltetnek az Egyesült Államokkal szemben.
február 19.
„A média szerepe a háborúban"
Daniel SCHNEIDERMANN
Daniel Schneidermann a Le Monde rovatvezetője, valamint szerkesztője és műsorvezetője a francia 5. Csatorna egyik legsikeresebb műsorának, mely az Arrêt sur images (Állítsuk meg a képeket) címet viseli. Ez a francia audiovizuális kínálatban egyedülálló ötlet egy csapásra meghódította magának a közönséget, és a média érdeklődését is magára vonta. A televíziót eszközként felhasználva a műsor megkísérli „megállítani a képek áradatát”, hogy újraolvassa, értelmezze azokat és megpróbálja feltárni készítésük körülményeit. A műsor így próbálja ellensúlyozni a televízió által közvetített képek mindenhatóságát.
A háború ábrázolása a magyar médiában
VÁRKONYI Tibor,
a Magyar Hírlap publicistája
Az előadást
Claude Vajda és Béatrice Pignède Koszovó: újságírók a háborúban (87’) című filmjének vetítése követi.
1999. tavasza, mi is történik valójában Koszovóban? Egy előre kitervelt mértéktelen mészárlás zajlik az emberi tekintetektől elrejtve? Két hónapon keresztül, a háború egész időtartama alatt, a nyugati média csak indirekt módon tudott ezekre a kérdésekre válaszolni. Belülről már semmi hír nem szivárgott ki. „Már nincsenek független újságírók Koszovóban"- ismételgette a sajtó. Mégis, a háború egész ideje alatt egy maroknyi nyugati újságíró mindvégig Pristinában maradt. Kezdve Paul Watsontól (Los Angeles Times), a fiatal Alexander Miticig (AFP), vagy akár a török Serif Turgut és görög barátnője, Maria Karchilakis, de ott volt Renate Flottau (Der Spiegel) is, aki a „választott” elnöknél, Ibrahim Rugovánál rejtőzött, és a görög fotóriporter, Yannis Behrakis is. Ma az övék, „Koszovó fantomjaié” a szó.
február 26.
„A hidegháború utáni Oroszország és a terrorizmus"
Alexandre ADLER
Alexandre Adler politológus, történész és 1993 óta a Courrier International című hetilap lapigazgatója. Ezen kívül műsort vezet az ARTE-n, az 5. Csatornán, valamint a Történelem nevű csatornán. Kritikusként hallhatjuk még az Europe 1-en valamint az RTL-en. A keleti országok, csakúgy mint Kína, szakértőjeként orosz történelmet tanított az Université Paris VIII-on 1978-tól 1990-ig, valamint részt vett több nemzetközi programban, többek között a Kínai Nemzetvédelmi Egyetemen Pekingben.
MÁTYÁSSY Miklós,
a Courrier International újságírója részvételével
Szovjet terrorizmus – orosz nyugatbarátság?
KUN Miklós,
történész, az orosz történelem szakértője
Az előadást a
Volt egyszer egy Csecsenföld (60’) című történelmi magazinműsor vetítése követi,
műsorvezető: Alexandre Adler.
A francia dokumentumfilmet Niko Kirtadze rendezte 2001-ben. A film öt újságíró emlékeit dolgozza fel, akik 1994 és 2000 között a két csecsenföldi háborúról tudósítottak. Olyan tanúvallomásokat hallhatunk, melyek a maguk teljes abszurditásában mutatják meg a konfliktust, melynek első áldozatai civilek voltak.
március 5.
„Az antiglobalizációs mozgalmak szeptember 11. után
Bernard CASSEN
Bernard Cassen a Le Monde diplomatique című újság igazgatója, valamint az ATTAC (Szövetség a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáért az állampolgárok segítségére) elnöke. Ez a nemzetközi mozgalom, mely országhatárokon átnyúló összefogáson alapul, a pénzügyi spekulációk megfékezését, valamint ezek gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítését tűzte ki célul. A Le Monde diplomatique 290 ezer példányszámban jelenik meg és széles nemzetközi olvasótáborral büszkélkedhet. Franciaországban a becslések szerint több mint 900 ezren olvassák. Ezen felül az újságot tizenkét más nyelvre is lefordítják és 15 további országban terjesztik. A szerkesztésben Bernard Cassen főleg európai, gazdasági, pénzügyi és tudományos kérdésekkel foglalkozik.
Antiglobalizáció Magyarországon
TAMÁS Gáspár Miklós,
filozófus, közíró
Az előadást
Christophe de Ponfilly: Maszud, az afgán (90’, 1997) című dokumentumfilmjének vetítése követi.
A film az Interscoop és az Arte France koprodukciójában készült.
A rendező ismerős területre ért, amikor csatlakozott Maszud parancsnokhoz a Panjshir völgyében, az ellenállók utolsó menedékhelyén, hiszen 1981-től kezdődően több riportot készített és barátságot kötött Maszuddal, a szovjetek elleni harc legendás hősével. A talibánok elleni offenzíva előkészületeit követve, a rendező ismét Maszud segítségét kérte a történelem egy újabb epizódjának bemutatásához, mely epizód egyik főszereplője maga a parancsnok volt. A kérdés mellett, hogy a média milyen szerepet játszott a történelem során, a rendező saját filmkészítői gyakorlatát is megkérdőjelezi. A film a rendező útjának története Maszudhoz, saját magához, valamint segélykiáltás egy Afganisztánért, mely nem szenved többet a szélsőségesek elnyomása alatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
