Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya

2025. április 1. 15:04 Múlt-kor

Az ókori egyiptomi történelem hatalmas és lenyűgöző világában kevés ember hagyott olyan mély nyomot, mint Hatsepszut. Kr. e. 1479 és 1458 között uralkodott, számos politikai, gazdasági és építészeti sikert ért el. Öröksége kiállta az idők próbáját – áll a muyinteresante.com cikkében.

A trónra lépés

I. Thotmesz fáraó és Ahmesz királyné lánya. Neve jelentése – „az első a nemes nők között” – születésétől fogva kiváltságos helyzetét tükrözte. Féltestvére, II. Thotmesz felesége lett, aki apjuk halála után lépett trónra. Amikor azonban II. Thotmesz meghalt, és csak lányt hagyott hátra utódként, Hatsepszut lett a régens mostohafia, III. Thotmesz mellett, aki túl fiatal volt az uralkodáshoz.

Nem azonnal lett régensből fáraó. Hatsepszut fokozatosan egyre több és több hatalmat vett át a gyermekuralkodótól, míg végül fáraónak kiáltotta ki magát. Átvette a tisztséggel járó összes szimbólumot és előjogot. Ez a lépés kulcsfontosságú volt, hiszen Hatsepszutnak legitimációra volt szüksége, hogy elismert uralkodó legyen.

Hatsepszut legfontosabb eredményei

Uralkodása alatt Hatsepszut okos és előrelátó vezetőnek bizonyult. Politikája a gazdasági terjeszkedésre és a politikai stabilitásra egyaránt összpontosított. Egyik leghíresebb hadjárata a Vörös-tenger partján fekvő, nyersanyagokban gazdag Puntba vezetett expedíció volt. A hadjárat nemcsak nagy gazdagságot hozott Egyiptomnak, hanem megerősítette az ország kereskedelmi és politikai kapcsolatait.

A diplomáciában és a kereskedelemben Hatsepszut különösen jeleskedett, tehetsége révén a szomszédos területekkel jó viszonyt ápolt, ami lehetővé tette Egyiptom virágzását. A békés időszakban építészeti vállalkozásokba kezdett, amelyek átalakították az egyiptomi tájat. Ezek közül a legjelentősebb ma is áll: a Deir el-Bahariban található halotti templom, amit az ókori Egyiptom egyik legnagyobb építészeti teljesítményének tartanak.

Hatsepszut halotti temploma

Ámon isten leánya

A túlnyomó részt férfiak által uralt társadalmi-kulturális környezetben Hatsepszut erős kézzel és jó stratégiai érzékkel szilárdította meg hatalmát.

Uralkodói legitimitásának megerősítésére hatékonyan használta az Ámon-kultuszt. A fáraó azt állította, hogy az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istenének, Ámonnak a lánya, és hogy maga az istenség választotta őt földi képviselőjének. Ez az isteni kapcsolat alapvető szellemi támogatást nyújtott neki uralkodásához, félisteni figurává tette, és igazolta jogát Egyiptom uralmához.

Az uralkodónő orákulumokat és próféciákat is felhasznált, amelyek állítólag megjósolták trónra kerülését. A jövendölések azt bizonyították, hogy uralkodását az istenek rendelték el.

Az uralkodása alatt Deir el-Bahariban épült temploma Ámon és Hatsepszut előtt egyaránt tisztelgett. Hatsepszutot az égi isten mellett ábrázolták, jelképezve isteni kapcsolatát és uralkodói legitimitását. A templomon belül található szentélyeket Ámon és Hatsepszut imádatának emelték.

Hatsepszut hatalmának megerősítésére alkalmazott egyéb stratégiái vallási téren is megnyilvánultak. Jó kapcsolatokat ápolt Ámon papjaival, ami kulcsfontosságú szellemi és politikai támogatást jelentett számára.

Hatsepszut portréja.

Hatsepszut történelmi öröksége

Az életében elért eredményei ellenére Hatsepszut örökségét mostohafia megpróbálta eltüntetni. III. Thotmesz végül fáraó lett és elrendelte számos Hatsepszutot ábrázoló szobor és emlékmű megsemmisítését, hogy megpróbálja kitörölni emlékét a történelmi feljegyzésekből. Öröksége azonban fennmaradt, és ma már az ókori Egyiptom egyik legbefolyásosabb alakjaként tartják számon.

Hatsepszut, a női fáraó, kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Uralkodói képességei, politikai víziója és gazdasági eredményei példaképpé tették őt a jövő nemzedékek számára. Öröksége, az emlékének eltörlésére tett kísérletek ellenére öröksége tovább él.