Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért

2025. április 1. 10:49 Múlt-kor

A jelenlegi pápa olyan vallási vezető, aki kifejezetten hirdeti a történelem, a tudományok és az irodalom fontosságát. Arra bátorít mindenkit, hogy sokat olvassunk.

Tiltott könyvek

A katolikus egyház 400 éven át vezette a híres Index Librorum Prohibitorumot, a tiltott könyvek hosszú listáját. Ahogyan azt a The Conversation magazin megírta, ezt az 1500-as években állították össze a Sorbonne teológusai és IV. Pál pápa tette véglegessé. Az ő 1559-es lajstroma minden olyan könyvet számba vett, amelyet az egyház eretneknek tartott. Ez pedig bárkire igaz lehetett, aki a legtágabb értelemben vett dogmát nem vallotta.

Index librorum prohibitorum

Az egyházi vezetők már az Index megjelenése előtt is kevés gondolati mozgásteret engedtek. Gyakorlatilag megduplázták a szigorítást, válaszul a könyvnyomtatás gyors terjedésére és a protestáns reformációra.

A katolikus ellenreformáció, amely az 1545-1563 közötti tridenti zsinaton öltött testet, a reformátorok megdorgálására irányuló törekvésében megerősítette a dogmatizmust. A zsinat úgy döntött, hogy a Szentírás megértéséhez elegendő a Vulgata – a Biblia latin nyelvű fordítása –, nincs szükség az eredeti görög és héber változatának vizsgálatára.

Kivégzés járt érte, ha őket olvasták

1571-1917 között az Index Szent Kongregációja, vagyis a Vatikán egy különleges egysége vizsgálta az írásokat és állította össze a tiltott olvasmányok listáit. Azok a katolikusok, akik mégis ezeket olvasták, a kiátkozást, de akár a kivégzést is kockáztatták.
A szerzők között szerepel: Kepler, Galilei, Kopernikusz, Kant, Erasmus, Descartes, Victor Hugo, Simone de Beauvoir, Heinrich Heine, Daniel Defoe, Jean-Paul Sartre, Pascal, Spinoza, Voltaire, Diderot, Flaubert és még sokan mások. Összefoglalva, az Index Librorum Prohibitorum volt a tudomány, az irodalom és a történelem ki-kicsodája.

1966-ban VI. Pál pápa eltörölte az indexet. Az egyház többé nem büntethette az embereket a listán szereplő könyvek olvasásáért, de továbbra is azt tanácsolta, ne vegyék kézbe azokat.

Nincsenek többé titkok

Ferenc 2019-ben a Vatikáni Titkos Levéltár nevéből kivette a titkos szót. Bár maga a levéltár már 1881 óta elérhető volt tudósok számára, fontosnak tartotta ezt a váltotztatást, mert ahogy írta indoklásában: „A titkos" kifejezés valami olyasmit jelent, hogy kevesek számára fenntartott". Másik intézkedése volt, hogy megnyitotta a XII. Piusz pápáról szóló archívumokat, lehetővé téve a kutatást a második világháború alatti időkről, beleértve azt is, hogy mennyit tudtak a holokausztról és milyen volt a náci Németországgal szembeni általános hozzáállás.

A Vatikán zászlaja

Ehhez szorosan kapcsolódik az a 2024. novemberében közzétett levele is, amelyben hangsúlyozta az egyháztörténelem szűretlen, hiteles, hibákat is tartalmazó tanulmányozásának fontosságát. Kiemelte, hogy ez elsősorban a papok számára ajánlott, hogy jobban megértsék a világot, amiben élnek. A pápa úgy fogalmazott: „A történelemkutatás segít életben tartani a kollektív lelkiismeret lángját". Ferenc bírálta azt a nézetet, mely szerint a történelem csupán kronológia, puszta memorizálás, amely nem elemzi az eseményeket. Arra biztatta a diákokat, tegyenek fel kérdéseket!

Egy másik ember hangja

A pápa a történelem iránti elköteleződése mellett az olvasás fontosságáról is beszélt. „Minden mű, amelyet elolvasunk, megújítja és tágítja világnézetünket. Sajnos ma a képernyők 'tisztelete' elterelte figyelmünket az irodalomról – írta egy leendő papokhoz intézett, szintén 2024-ben nyilvánosságra hozott levelében.

A pápa megosztotta a Santa Fében fiatal jezsuita irodalomtanárként szerzett tapasztalatait, majd hozzátett egy olyan mondatot, amely az „indexpápákat" különösen meghökkentette volna.

„Természetesen nem azt kérem, hogy ugyanazt olvassátok, amit én. Mindenki talál majd olyan könyveket, amelyek a saját életéhez szólnak, és hiteles útitársakká válnak"  – jelentette ki.

Honfitársát, Jorge Luis Borges regényírót idézve Ferenc emlékeztett, hogy: „Olvasni annyi, mint egy másik ember hangját hallgatni. Soha nem szabad elfelejtenünk, milyen veszélyes, ha nem hallgatunk más emberek hangjára".

Ferenc pápa

Ha Ferenc pápa meghal vagy lemond, a Vatikán mélyen megosztott lesz a progresszívek és a konzervatívok között. De örvendetes lenne, ha legalább a humán tudományok, az irodalom és az emberiség melletti kiállását tovább vinné az utóda.