Rejtélyes piramis szerű építmény romja a Júdeai-sivatag mélyén
2025. március 27. 08:13 Múlt-kor
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói titokzatos, piramis alakú építményt tártak fel a Júdeai-sivatagban, Nahal Zohartól északra. A különleges lelet a hellenisztikus korból, körülbelül 2200 évvel ezelőttről származik, és a kutatók szerint az egyik legizgalmasabb feltárás az utóbbi években.
Kiválló állapotú leletek a sivatag mélyéről
A régészek gazdag leletanyagot találtak a helyszínen, görög nyelvű papiruszok, bronzérmék a Ptolemaiosz-dinasztia és IV. Antiochus uralkodása idejéből. Fegyverek, fából készült szerszámok, valamint textíliák kerültek elő – utóbbiak meglepően jó állapotban maradtak fenn a sivatag száraz éghajlatának köszönhetően.
„Ez az egyik leggazdagabb és leglenyűgözőbb ásatás, amelyet a Júdeai-sivatagban valaha is végeztek” – nyilatkozták az ásatás vezetői, Matan Toledano, Dr. Eitan Klein és Amir Ganor.
Őrtorony, sír vagy valami egészen más?
Az építmény hatalmas, kézzel faragott, több száz kilogrammos kövekből áll. Már az első héten önkéntesek történelmi dokumentumokat, bronzedényeket és ősi berendezési tárgyakat tártak fel. „Minden nap újabb meglepetéseket tartogat” – tették hozzá a kutatók.
Első értelmezésük szerint az épület őrtorony lehetett, amely a kereskedelmi útvonalak védelmét szolgálta a Ptolemaioszok és a Szeleukidák idején – de az sem kizárt, hogy monumentális sírról van szó. De az is lehet, hogy valami egészen más funkciót töltött be.
A felfedezés nyolc éve indított átfogó mentési projekt része, amelynek célja a veszélyeztetett régészeti értékek megóvása a fosztogatóktól. A projekt keretében eddig 180 kilométernyi sziklaperemet térképeztek fel, és több mint 900 barlangot azonosítottak a térségben.
A piramis alakú építmény felfedezése új fényt vet a hellenisztikus kor dél-levantei jelenlétére, különösen a Júdeai-sivatag térségében, amelyet eddig inkább peremvidékként tartottak számon a korszak történetírásában. Az építmény mérete és kifinomult kivitelezése arra utal, hogy a régióban nem csupán áthaladtak, hanem aktívan jelen voltak és jelentős infrastrukturális beruházásokat is végeztek a hellenisztikus hatalmak. Ha a szerkezet valóban őrtoronyként vagy síremlékként szolgált, az arra utalhat, hogy a területnek fontos stratégiai vagy szakrális szerepe lehetett, amit eddig a kutatás alábecsült. A lelet így nemcsak régészeti, hanem történeti szempontból is komoly újragondolásra késztetheti a kutatókat.
A heritagedaily.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
