A szovjet-jugoszláv párbeszéd megkezdése (1955. május) óta a magyar vezetés is tett kénytelen-kelletlen lépéseket a Jugoszláviával való kapcsolatok normalizálása érdekében. Tito elnök azonban semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy megbékéljen Rákosival. Rákosi leváltását követően az MDP Központi Vezetősége levélben ajánlott békülő találkozót Belgrádnak, az első magas szintű kapcsolatfelvételre mégis a szovjet pártvezetés `közbenjárására` volt szükség. Szeptember 27-én Tito üdülésre utazott a Krímbe, ahol 30-án Hruscsov társaságában `véletlenül` találkozott Gerő Ernővel. Jugoszlávia szívesen látta volna magyarországi befolyásának erősödését. Gerő helyett azonban inkább Nagy Imrére és a pártellenzékre számítottak. Miután Magyarországon ünnepélyesen eltemették az 1949. évi Tito-ellenes per áldozatait, és visszavették a pártba Nagy Imrét (október 13.), Gerő és a magyar vezetés október 15-23. közötti belgrádi látogatásra utazott.