Koncepciós per keretében ítéltek halálra Rudolf Slánský kommunista politikust

2025. március 29. 17:05 Múlt-kor

Bessenyei Vanda: Felelősök keresése: A CSKP KB határozattervezete a politikai perek kiértékelésére című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és Rákosi Mátyás szemszögéből sikeres, grandiózus Rajk-pert követően Csehszlovákián volt a sor, hogy leleplezze saját párton belüli ellenségét. Vladimír Clementis, majd Otto Šling fővádlott-jelöltek személye köré azonban nem lehetett egy nagy volumenű kirakatpert megkomponálni, ezért pusztán 1951-ben merült fel Rudolf Slánský neve mint „csehszlovák Rajk”.

Így az Államellenes összeesküvő-központ R. Slánský vezetésével elnevezésű főpert is csupán 1952. november 20–27-e között tárgyalták Prágában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) és a csehszlovák állambiztonsági szervezetnek, a Státní bezpečnostnak (StB) a „csehszlovák Rajk” utáni hajszában mutatott késlekedését elhúzódó mellékperek és az azokban hozott nagy számú halálos ítélet követte.

Az „összeesküvő-központtal” összefüggésbe hozott mellékperek egészen 1954-ig tartottak, függetlenül Sztálin 1953. március 5-én és Klement Gottwald néhány nappal később, március 14-én bekövetkezett halálától. Amíg Sztálin halála egyértelmű cezúra volt a Szovjetunióban, valamint a kelet-közép-európai blokk államaiban, Csehszlovákia továbbra is a párton belüli ellenség ellen vívott sztálinista harcára fókuszált.

Nem meglepő tehát, hogy a belső ellenség utáni elhúzódó nyomozás és perek után csupán 1955-től kezdődtek meg a szintén elhúzódó felülvizsgálatok. Csehszlovákiában összesen három felülvizsgálati hullám zajlott, amelyek közül azonban érdemi eredményt pusztán a második ért el.

politikai perek felülvizsgálatára tett első kísérletet a CSKP Központi Bizottsága (KB) Politikai Irodájának 1955. január 10-i ülésén beterjesztett rehabilitációs bizottságról szóló javaslat indította el, azonban a Rudolf Barák vezette bizottság alig vagy egyáltalán nem teljesítette rehabilitációs feladatát.

Elsősorban azért, mert a perekben résztvevő politikusok ekkorra már az állami és pártvezetés legfelsőbb szintjein szilárdítottak meg hatalmukat, így a perek revíziójának minőségéről is ők döntöttek. Bár a bizottság számos törvénytelenségre mutatott rá az egyes eljárásokban, csupán néhány esetben változtatott a korábban meghozott ítéleteken és többségében azok megtartására tett javaslatot.

Ezt követően az egykori koncepciós perek felülvizsgálatára az 1960-as évek elején került ismét sor: a CSKP 1962-ben állított fel e célra egy újabb bizottságot, amit ezúttal Drahomír Kolder vezetett.

A Kolder-bizottság – és a vele párhuzamosan, szintén a perek felülvizsgálatával foglalkozó Barnabita-bizottság – jelentése rehabilitálta a Slánský-per, a Šling–Švermová-ügy és a „szlovák burzsoá nacionalisták” ügyének elítéltjeit, ugyanakkor az eljárások számos részletét továbbra sem tárgyalta, ami a felelősségre vonásokra is rányomta bélyegét.

A politikai perekkel való teljes szembenézést, illetve azok áldozatainak tényleges rehabilitációját végül a prágai tavasz tette (volna) lehetővé.

Bessenyei Vanda: Felelősök keresése: A CSKP KB határozattervezete a politikai perek kiértékelésére című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.