Kik rendelkeztek szavazati joggal az athéni demokráciában?
2025. március 17. 19:20 Múlt-kor
Periklész Athénja egyáltalán nem volt mai értelemben vett demokrácia. A választójog nem illetett meg mindekit, elsősorban a származástól és a nemtől függött.
Periklész (Kr. e. 495-429) Athénjában, a művészet, a kultúra és a filozófia bölcsőjében a demokrácia még biztosan nem olyan volt, mint amilyennek napjainkban ismerjük. A demokrácia szó, amely a démosz „nép” és a krátosz „hatalom” szavakból származik, szó szerint azt jelenti: „népuralom”. Az Kr. e. 5. században azonban nem minden athéni polgár szavazhatott.
Különös demokrácia
Csak a szabad, felnőtt férfiak (azok akik katonai kiképzésüket befejezték) rendelkeztek szavazati joggal. Másrészt a helyben lakó külföldiek (az úgynevezett „metikák”) és a rabszolgák, sőt még a felszabadított rabszolgák is ki voltak zárva.
Külön fejezetet érdemelnek a nők, akik egyáltalán nem vehettek részt a polisz politikai életében. Semmilyen joggal nem rendelkeztek, és a római nőkkel ellentétben nem volt tulajdonuk, sőt még végrendelkezési joguk sem.
A 300 000 polgárból összeségében csak 30 000 választhatta meg a népgyűlés (ekklészia) tagjait. Habár ez a szám eltörpült Athén polgári lakosságához viszonyítva, mégis elképesztően sok ember volt jogosult a szavazásra. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az Athén utáni második polisz, Korinthosz ebben az időszakban csak fele ennyi lakossal rendelkezett.
Spárta és Athén
Mindeközben Spártában teljesen más poltikai berendezkedés volt érvényben: a militáris oligarchikus államforma erős hangsúlyt fektetett a katonai erőre és a társadalmi rend szigorú betartására. A „helótáknak” semmilyen politikai joguk nem volt. Nem vehettek részt a spártai gyűléseken, életük alapvetően a fizikai munkára, azonbelül a földművelésre korlátozódott.
Rendkívül nehéz életkörülményeik miatt a helóták többször is lázadást szerveztek a spártaiak ellen, de megfelelő fegyverek és szervezettség hiányában nem sikerült győzedelmeskedniük.
Athénban azonban minden polgárnak, még azoknak is, akik nem rendelkeztek szavazati joggal, lehetősége volt törvényjavaslatokat tenni, amelyeket az ekklészia megvitatott, majd végül jóváhagyhatott.
A focus.it cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
