A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
2025. március 17. 16:53
Leonardo da Vinci festménye, a Mona Lisa kétségkívül a művészettörténet egyik legikonikusabb alkotása. Rejtélyes arckifejezése vagy a festő által használt sfumato (füstös, fátyolos) technika adja a kép nem szűnő népszerűségét? Nos, részük lehet benne, de akad más is. Az elmúlt évszázad során ugyanis a Gioconda mindenféle támadások célpontja volt, sőt, ellopása is öregbítette hírnevét.
A művész által valamikor 1503 és 1506 között festett portré Lisa Gherardinit, Francesco del Giocondo firenzei kereskedő feleségét ábrázolja, innen kapta a kép másik nevét, a La Giocondát. A párizsi Louvre számos elképesztő műalkotás otthona – közöttük a Niké szoboré vagy a milói Vénuszé –, így nem könnyű ott kitűnni. Mára egyértelműen a Mona Lisa miatt zarándokolnak el legtöbben a múzeumba, de milyen szerepe volt ebben annak hogy ellopták? 1911. augusztus 21-én ugyanis a Mona Lisa rejtélyes módon eltűnt, ami soha nem látott felfordulást okozott a francia társadalomban. A múzeum egyébként 24 órán át nem is tudott a mű eltűnésről: Louis Béroud festő volt az, aki észrevette a kép hiányát, és értesítette a hatóságokat. A botrány egyre nagyobb méreteket öltött, mígnem nemzetközi hír lett. A Louvre egy hétre bezárta kapuit, hogy a rendőrség lefolytathassa a nyomozást, de két éven át nem jutottak semmire.
A Gioconda hűlt helye - Louvre
Picassót is megvádolták
Az ügy példátlan médiafelhajtást váltott ki. Az újságok a világ minden táján figyelemmel kísérték az történéseket. A rendőrséghez levelek százai érkeztek hamis nyomokkal, miközben a közvélemény a felháborodás és az elragadtatás között ingadozott. Összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra és meghökkentő nevek merültek fel lehetséges elkövetőként. Még olyan személyiségeket is gyanúsítottak a lopással, mint Pablo Picasso és Guillaume Apollinaire költő.
Egy szekrényben rejtőzött el
Pedig a tolvaj egyszerű ember volt, akit hazafias hevület fűtött tette elkövetésében. Úgy gondolta, a Mona Lisa Olaszországhoz tartozik, ezért vissza kell juttatni oda. A valóságban azonban maga Leonardo da Vinci volt az, aki a művet saját akaratából Franciaországba vitte, és eladta I. Ferenc királynak. Ám ez nem akadályozta meg Peruggiát abban, hogy hamis történelmi felfogástól és erős nacionalista érzelmektől vezérelve, aprólékosan megtervezze a lopást.
Az 1881-ben Olaszországban született Vincenzo Peruggia festő és asztalos volt, aki munkalehetőséget keresve költözött Párizsba. A Louvre-ban kapott állást, így jól ismerte a múzeum létesítményeit, ami nagyban megkönnyítette a bűntény kitervelését. 1911. augusztus 21-én reggel belépett az intézménybe és zárásig egy szekrényben rejtőzött el. Amikor egyedül maradt, kivette a festményt a keretből, ruhája alá dugta, majd észrevétlenül elhagyta a múzeumot. A festményt több mint két évig rejtegette a lakásában.
A tolvaj tetté népszerűvé
A Mona Lisa csak 1913 decemberében került elő újra, amikor Peruggia megpróbálta eladni egy firenzei műkereskedőnek. A lebukás elkerülhetetlen volt. Peruggiát bíróság elé állították, és egy év tizenöt nap börtönbüntetésre ítélték, bár ezt később enyhítették. Paradox módon az esemény megszilárdította a Mona Lisa kulturális ikonná válását, amelyet addig csak a művészet elkötelezett hívei értékeltek. A Gioconda visszakerült Párizsba, és persze mindenki látni akarta. Ez voltaképpen Vincenzo Peruggiának volt köszönhető, akinek nagy fájdalmára neve nem művészként, hanem tolvajként vonult be a történelembe.
A festmény visszatérésének híre
Golyóálló üveg védi
Az 1911-es lopás azonban nem az egyetlen erőszakos cselekmény volt a Mona Lisa ellen. A 20. és 21. század folyamán több támadás célpontja volt, politikai tiltakozások és társadalmi követelések eszközeként használták. 1956-ban egy férfi savat locsolt a festményre, ami enyhén megrongálta a festmény alsó részét. Ugyanebben az évben egy másik látogató követ vágott hozzá, aminek következtében a festék egy kis része lepergett. 1974-ben - amikor a művet Tokióban állították ki -, egy kerekesszékes nő vörös festéket fújt a védőüvegre, tiltakozásul a korlátozott megközelíthetőség miatt. 2022-ben egy környezetvédő próbált meg tortát kenni rá, az éghajlatváltozás elleni tiltakozásul, hasonló célból pedig két évvel később levest dobtak a festményre. Ezek az akciók tükrözik a művészet szimbolikus erejét a társadalomban, és azt, hogy egy olyan mű, mint a Mona Lisa, túllép esztétikai értékén, és kortárs problémák vásznává válik.
Mona Lisa - Leonardo da Vinci
Az incidensek hatására természetesen megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A Mona Lisa híres mosolyát most golyóálló üveg védi, és szigorú felügyelet alatt áll.
A muyinteresante.com cikke alapján.