Herculaneum polgári alighanem megsemmisültek a hősokktól

2025. március 16. 11:11 Múlt-kor

A Vezúv Kr. u. 79-ben bekövetkezett katasztrofális kitörésének eseményei legalább annyi rejtélyt, mint ahány tényt adtak a kutatóknak. A legnagyobb talány, amellyel Herculaneum romjainak feltárásakor szembe kellett nézniük, a holttestek látszólagos eltűnése volt. Akkoriban egyetlen régész sem tudta, hol vannak a halottak, miért nem találják őket. Ez azért is volt furcsa, mert a szomszédos, mindössze 16 kilométerre fekvő Pompejiben több száz mumifikálódott ember testére bukkantak, amint 1738-ban megkezdődtek az ásatások.

Mozaik Herculaneumban

A tűzhányó számos várost elpusztított Campania térségében. Leginkább azokat, amelyek a vulkántól délkeletre feküdtek. Nem tudni pontosan, hányan haltak meg, de annyi bizonyos, hogy Pompeji városának  20 000, Herculaneumnak pedig 5 000 lakosa volt, és csak nagyon kevesen élték túl. Pompejit vastag hamu- és lávaréteg borította, míg Herculaneumot és a kisebb városokat, mint Stabiae és Oplontis, sárlavina öntötte el.

Hiába várták a megmentőt

Hogy pedig mi lehet a magyarázat arra a rejtélyre, miért nem találtak sok holttestet Herculaneumban? Az egyik feltevés szerint azért, mert ez a város nyugatra terült el, vagyis később érték el a vulkánkitörés hatásai, így az embereknek volt idejük elmenekülni. Más teóriák szerint viszont a hőségtől haltak meg, miközben arra vártak, hogy hajójával megmentse őket Plinius római államférfi – aki azonban szintén életét vesztette, alighanem a belélegzett gázoktól. Annyi bizonyos, hogy a kitörés okozta forróság elképesztően intenzív volt. A feltételezhetően 400-500 ℃ feletti hőmérséklet azonnal megölte az embereket, és gyakorlatilag elpárologtatta a testüket.

Az ABC.es cikke nyomán.