28 méteres, 3 árbócos hajóroncs bukkant elő Irán homokjából

2025. március 11. 13:03 Múlt-kor

A hajó feltárását a Mediterrán és Keleti Tanulmányok Nemzetközi Egyesületének, valamint a teheráni Víz alatti Régészeti Kar kutatócsoportjának szakértői végezték. A Journal of Maritime Archaeology című tudományos folyóiratban publikált elemzések megerősítették, hogy a háromárbocos, kettős héjazatú hajó 1762 és 1808 között épült. Az építéséhez felhasznált anyagok és rakományának összetétele arra utal, hogy a hajó orosz befolyás alatt álló, a Kaszpi-tengeren működő kereskedelmi flottához tartozhatott.

Az egyedülálló hajó felfedezése

A Zaghemarz városa mellett előkerült hajóroncs feltárása 2024-ben kezdődött, és két szezonon át tartott. A hajó 225 év elteltével bukkant elő újra a Kaszpi-tenger vízszintjének változása miatt bekövetkező erózió következtében. A régészek számára komoly kihívást jelentett a maradványok megóvása, ezért a hajótest védelme érdekében két homokzsákokból álló védőfalat emeltek, hogy megelőzzék a további károsodást.

A feltárás során a hajó teljes faszerkezetét sikerült dokumentálni. A 28 méter hosszú és 8 méter széles hajótest főbb elemei közé tartoznak a hajógerinc, szerkezeti gerendák, végoszlopok, hajótest-deszkázat, válaszfalak, stringerek, valamint két árboc maradványai. A kutatók kétféle faanyagot azonosítottak, erdeifenyőt és lucfenyőt (esetleg bodzafát), amelyek valószínűleg a Volga-medencéből és a Kaukázusból származnak.

A roncs háromárbocos, kétfedélzetes, orosz eredetű hajó volt, amely fejlett hajóépítészeti technológiáról tanúskodik. A helyszínen vett faminták és történelmi dokumentumok alapján végzett szén-14 kormeghatározás szerint a hajó a 18. század végén vagy a 19. század elején épült. A kutatók bizonyítékokat találtak későbbi javításokra is.

Kivételesen jól megőrzött rakomány

A hajó rakományának jelentős részét kiváló állapotban fennmaradt gabonafélék alkották. A régészek három fonott kosarat találtak, amelyek nagyrészt hajdinát (Fagopyrum esculentum) tartalmaztak. Emellett más növényi maradványokat is azonosítottak, például fehér libatopfélét (Chenopodium album) és büdöskefüvet (Thlaspi arvense). A hajdina a korabeli tengeri kereskedelem és hajózás egyik alapélelmiszere volt, hosszú eltarthatósága és tápértéke miatt különösen értékes a legénység számára. A rakomány arra utal, hogy a hajó mezőgazdasági termékek szállításában vett részt, vagy a Kaszpi-tengeri flották ellátását biztosította.

A feltárás során egyéb tárgyakra is bukkantak, köztük szőnyegekre, kötelekre és létrákhoz tartozó fatárgyakra. A Journal of Maritime Archaeology tanulmánya szerint a faminták és botanikai maradványok elemzése egyértelműen megerősítette, hogy a hajó orosz befolyás alatt álló kereskedelmi flotta része volt, amely a Kaszpi-tengeren működött.

Hajók a Kaszpi-tengeren

A több mint 225 éves Zaghemarz hajóroncs értékes információkkal szolgál a Kaszpi-tenger 18–19. századi kereskedelmi kapcsolatairól. A világ legnagyobb zárt tengere ebben az időszakban stratégiai fontosságú kapunak számított Európa és Ázsia között. Ez kötötte össze Oroszországot, Iránt, Kazahsztánt, Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt. Az oroszországi Asztrahán és az azerbajdzsáni Baku kikötői kiemelkedő kereskedelmi csomópontok voltak, ahol a híres Selyemút által összekötött karavánok haladtak át. A térség hatalmas civilizációi arannyal, fűszerekkel, selyemmel és gabonával folytattak kereskedelmet.

A Zaghemarz hajóroncs fedélzetén talált hajdina rakomány tovább erősíti azokat a történelmi forrásokat, amelyek szerint ez a gabonaféle alapvető élelmiszer volt a tengeri legénységek számára, ugyanakkor fontos kereskedelmi cikk is maradt a Kaszpi-tenger térségében.

A hajón végzett kezdeti vizsgálatok tovább folytatódnak, és a következő hónapokban további elemzések várhatók. A kutatók remélik, hogy még több információt nyerhetnek a hajó építésének pontos helyéről, útvonalairól és a korabeli kereskedelemben betöltött szerepéről.

A connaissancedesarts.com cikke alapján.