80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
2025. február 23. 13:20 Múlt-kor
Új felfedezést tettek közzé a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói Dr. Knut Bretzke vezetésével. Bemutatták az Arab-félsziget eddigi legrégebbi bizonyítékát a rendszeres kőpenge-készítésre.
Az Egyesült Arab Emírségekben, a Sharjah emírségben található Jebel Faya lelőhelyen felfedezett hosszú, keskeny kőszerszámokat körülbelül 80 000 évesre datálták.
Ezt a kormeghatározást lumineszcencia-eljárással végezték el. A metódus azt méri, hogy az ezekben a leletekben lévő ásványok mikor voltak utoljára napfénynek vagy hőnek kitéve.
Nem kétséges, hogy a megtalált kőpengék jelentős betekintést nyújtanak a korai emberi technológiájába és a régió vándorlási szokásaiba.
A felfedezés új betekintést enged Arábia településtörténetébe és segít feltérképezni azokat az útvonalakat, amelyeken a Homo sapiens Afrikából távozott.
Ahogy Knut Bretzke fogalmazott: „A paleolitikumból származó emberi maradványokat eddig nem találtak Dél-Arábiában.” Majd hozzátette: „a kutatók eredményei arra utalnak, hogy Dél-Arábiának a félsziget északi régiójához képest határozottan eltérő hatása volt a Homo sapiens-populációk kialakulására és kulturális diverzifikációjára Délnyugat-Ázsiában.”
Virágzó társadalmak
A 80 ezer évvel ezelőtti meggyőző bizonyítékok jelzik az Arábia éghajlatában bekövetkezett jelentős változást, ami a 130 ezer évvel korábban kezdődő kedvező feltételek hosszú szakaszának végét jelentette.
Ebben a korszakban az egész félszigeten virágzott az élet, amelyet állandó folyók és tavak éltettek. A régészek feltűnően hasonló kőszerszámkészítési hagyományokat tártak fel Arábia hatalmas régióiban ebből az időszakból.
Ez a felfedezés erősen utal arra, hogy széles körben elterjedt és viszonylag egységes kultúra virágzott a területen az optimális környezeti körülmények között.
A régészek ásatási eredményeik révén tágabb betekintést nyújtottak az észak- és dél-arábiai kulturális fejlődésbe. Először mutatták ki, hogy amint a régió átment a későbbi száraz szakaszba, ezeken a területeken különálló kulturális utak alakultak ki. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a környezeti változások milyen hatással voltak az őskori társadalmakra.
A vándorlás útja
A felvázolt felfedezések új betekintést nyújtanak az Afrikából Ázsiába irányuló korai Homo sapiens vándorlásának időbeli és térbeli mintázatainak megértésébe. Knut Bretzke szerint a Homo sapiens globális szétszóródása több hullámban zajlott, legalább 150 000 évvel ezelőtt kezdődött.
Az eredmények arra is utalnak, hogy körülbelül 80 000 évvel ezelőtt a vándorlási hullámok egyike áthaladt az Arab-félsziget déli peremén. A modern DNS-elemzési technikák lehetővé tették e vándorlási minták egyre részletesebb ábrázolását.
Sajnos további összehasonlító DNS-elemzésekre jelenleg nincs lehetőség a sivatagi régióban, Knut Bretzke azt is elmondta, hogy Dél-Arábiában eddig nem találtak emberi maradványokat a paleolitikumból.
A cikk az ancientpages.com portál információi alapján készült.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
