Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is
2025. január 28. 08:27 Múlt-kor
A horvát apától és szlovén anyától származó Tito gyermekéveiről rendkívül kevés információ maradt fennt. Ifjúkori évei alapján sem tűnt kifejezetten olyan embernek, akinek komoly ambíciói vannak, nem ismert, hogy lettek volna politikai céljai, azt pedig végképp semmi sem vetítette előre, hogy olyan magasságokba emelkedjen a jövőben, hogy szembe merjen szállni magával Sztálinnal.
Josip Broz Tito soknemzetiségű országot kovácsolt egységessé, miközben a világpolitika egyik legveszélyesebb játszmájában vett részt, a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között egyensúlyozott, és nem akart elköteleződni. Sztálin több mint húsz merényletet tervezett ellene, de Tito mindig győztesen került ki a halálos játszmákból.
Lakatosból főtörzsőrmester
Eredetileg lakatosnak tanult, majd az iskolát befejezve szakmunkásként dolgozott Közép-Európa olyan országaiban, mint Ausztria és Németország. Élete akkor vett gyökeres fordulatot, amikor az első világháború elején besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe.
A szadista és bosszúálló Joszif Sztálin szótárában a kegyelem kifejezés nem szerepelt
Vezetői képessége és munkabírása hamar szemet szúrt a tiszteknek és rövidesen főhadnaggyá léptették elő. A keleti fronton bátran harcolt az előrenyomuló orosz katonák ellen, egészen fogságba kerüléséig. A börtönben számos kommunistával találkozott, akik jelentős befolyást gyakoroltak rá, így szimpatizálni kezdett a bolsevik eszmékkel. Nem meglepő, hogy az orosz polgárháború során már a vörösök oldalán találjuk, majd hazatérése után a Szerb-horvát-szlovén Királyság kommunista pártjának támogatója lett.
Tito a megmentő
Tito hatalmas tüntetések megszervezésével hívta fel magára a figyelmet, melyek keretében több tízezreket tudott az utcákra vinni. Könnyen szerzett népszerűséget, hiszen a balkáni ország szinte izzott a nemzetiségi problémák miatt. Titó a szövetségi állam kilátásba helyezésével nem volt nehéz a saját oldalára állítani a kisebbségeket. A kínálkozó lehetőség pedig a tengelyhatalmak támadásával létre is jött.
Tito természetesen kapva kapott az alkalmon és bajtársaival partizán egységeket szervezett, melyek a nácik kiszorítását és a haza megmentését tűzték ki célul. A sikeres akciók Hitler figyelmét sem kerülték el, így legjobb kommandósát, Otto Skorzeny-t szemelte ki a kommunista politikus meggyilkolására. Ez volt az első merénylet kísérlet, amit Tito szerencsésen túlélt. 1945 tavaszára sikeresen kiűzték az utolsó német katonát is. Partizánjai élén így a hajdani királyság romjain új államot alapított: Jugoszláviát.
Barátból ellenség
Példaképéhez, Sztálinhoz méltóan brutális tisztogatásokba kezdett, a német kollaboránsoknak kikiáltott horvátok, szlovének és olaszok sem menekülhettek a haragjától, de börtön és kivégzés várt a királypárti politikusokra és a katolikus egyházfiakra is.
Tito és Joszif Grigulevics. A férfi később Sztálin parancsára megpróbálta meggyilkolni a jugoszláv diktátort, de próbálkozása nem járt szerencsével. (Wikipédia / Museum of Yugoslavia /CC BY-SA 3.0)
Hatalma kiterjesztését tervezte Albániára és Macedóniára egyaránt, amit a szovjet generalisszimusz nem nézhetett tétlenül. Sztálin 1948-ban, 3 évvel Jugoszlávia közös felszabadítása után közellenségnek kiáltotta ki Titót, a Jugoszláv Kommunista Pártot kizárta a Komintern rendszeréből, majd gazdasági embargó alá helyezte a balkáni országot. Tito nem rémült meg Sztálin haragjától és a behódolás helyett másik utat választott, felvette a kapcsolatot a nyugati országokkal.
Ezzel pedig kiérdemelte a cseppet sem hízelgő ,,az imperialisták láncos kutyája” becenevet. Természetesen Sztálin ezzel nem elégedett meg és a beszámolók szerint az NKVD bestiális vezetőjével, Berijával közösen több mint 20 merénylet kísérletet tervezett régi harcostársa ellen: megpróbálták felrobbantani, lelőni, idegméreggel megölni. Mindhiába, Tito egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig vasmarokkal uralkodott Jugoszláviában.