Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat
2025. január 19. 15:09 Múlt-kor
Medici Katalin, a firenzei árva, 14 évesen került Franciaországba, hogy feleségül menjen II. Henrikhez. Házassága során háttérbe szorult férje szeretője, Diane de Poitiers miatt, ám tíz gyermekük révén három király anyjává vált. A tragédiák sújtotta uralkodói család életében Katalin a hatalom kulcsfigurája lett, férje halála után régensként kormányozta Franciaországot a vallásháborúk idején. Politikai zsenialitása és kegyetlen döntései, köztük a véres Szent Bertalan-éji mészárlás, meghatározták a korszakot.
Amikor Medici Katalin 1533-ban férjhez ment I. Ferenc francia király fiához, Henrikhez, nem sejthette, hogy királyné lesz belőle. A trónörökös Ferenc herceg volt, azonban halálával férje lett a korona várományosa.
A firenzei árva
Medici Katalin édesanyja gyermekágyilázban hunyt el, majd néhány héttel később édesapja is meghalt. A néhány hetes korára teljesen magára maradt kisgyermek nevelését nagyanyja vette át, azonban egy éven belül ő is megtért a teremtőhöz.
Ezután Medici Katalin unokatestvéreivel együtt nevelkedett nagynénjénél. X. Leó, majd VII. Kelemen pápasága stabilitást jelentett a Medici család számára, ugyanis mindketten a család sarjai voltak. Azonban 1527-ben Rómát kifosztották, a pápát elfogták, egyúttal a Medici családot is száműzték Firenzéből. Medici Katalint túszként tartották fogva.
Miután VII. Kelemen pápa visszaállította hatalmát, fontos feladatává vált, hogy rokona számára előkelő férje szerezzen. A hányatatott gyermekkora ellenére Medici Katalin rendkívül művelt volt, és sok ismeretre tett szert, amivel I. Ferenc francia királyt is lenyűgözte. Addigi élete is izgalmakkal teli volt, bár esküvője idején még mindig csak tizennégy esztendős.
Medici Katalin királynéként
II. Henrik francia király feleségeként nem volt sok beleszólása az uralkodásba, sőt különböző megaláztatásokat kellett elszenvednie. II. Henrik szeretőjével, Diane de Poitiers-el töltötte a legtöbb időt, sőt, az ő véleményét kérte ki egyes ügyekben. Ennek dacára a királyipárnak tíz gyermeke született, ám közülük hárman kisgyermekként meghaltak.
Három király anyja
Mindeközben igyekezett gyermekei számára a rangban legmegfelelőbb házastársakat megszerezni, legidősebb lánya spanyol királyné lett, míg legidősebb fia, Ferenc felesége a skót királynő és az angol trónra jogot formáló Stuart Mária lett.
1559-ben II. Henriket lovagitorna közepette baleset érte, sérüléseibe pedig hamarosan bele is halt. A trón így a tizenötéves Ferencre szállt, azonban betegség miatt egy esztendővel később elhunyt, így az új király öccse, a kiskorú IX. Károly lett.
Régensre volt szükség, ugyanis a király csupán tíz esztendős volt – a választás az özvegy királynéra esett. Medici Katalinnak elsősorban hatalmát kellett biztosítania; az országot irányító asszonynak az egyre erősödő reformációval is meg kellett küzdenie.
Medici Katalin régensi uralmát a folyamatos polgárháborúk jellemezték. A 16. század második felére a hugenották száma megnövekedett, valamint a király környezetében is egyre többször fordultak elő. Elégedetlenségük csillapítására engedményeket kaptak. A katolikus egyház számára felháborító, a hugenották számára meglepő lépést tett Medici Katalin, legkisebb lányát, Margitot a hugenotta III. Henrik navarrai királyhoz adta hozzá 1572-ben.
Ingatag egyensúly
Coligny admirális befolyásos politikai figura volt, aki a fiatal francia király, IX. Károly tanácsadójává vált, ami nyugtalanította a katolikus vezetőket és Medici Katalint, IX. Károly anyját. A katolikusok attól tartottak, hogy a hugenották Coligny révén túlságosan megerősödnek a francia udvarban. Coligny ellen gyanús merényletkísérlet történt, amit a hugenották a katolikus frakció művének tartottak. A feszültség ekkor a tetőfokára hágott, és Medici Katalin attól tartott, hogy a hugenották megtorlásként lázadást robbantanak ki, esetleg IX. Károly életére törnek.
Medici Katalin, a nagyhatalmú anyakirályné
Medici Katalin és a katolikus frakció, valószínűleg a király beleegyezésével, a megelőző csapás mellett döntöttek és a hugennoták vezetőinek meggyilkolására adott parancsot. Augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján a mészárlás Coligny megölésével kezdődött Párizsban, majd a katolikus tömegek a hugenottákat céltalanul kezdték lemészárolni. Az erőszak gyorsan átterjedt Franciaország más városaira is, és több tízezer hugenotta vesztette életét.
IX. Károly szintén fiatalon, betegség következtében meghalt. A legkisebb fiú, III. Henrik a háborúskodások következtében elvesztette tényleges királyi hatalmát. Medici Katalin 1589. január 5-én hunyt el, a királyon kívül mindegyik gyermekét túlélve. III. Henriket néhány hónappal később meggyilkolták, így kihalt a Valois-ház.