Mintha atombomba robban volna fel a kikötőben
2024. december 8. 15:06 Múlt-kor
A Kanada keleti partjánál fekvő Halifax a 20. század során egyre jelentősebb kikötővárossá nőtte ki magát. Az első világháború kitörését követően a forgalma még tovább nőtt. Nem csupán kereskedelmi hajók váltották egymást, az ország hadiflottáján kívül a Brit Királyi Haditengerészet fontos támaszpontja is lett.
Halifax kikötőjében 1917. december 6-án a balszerencsés ütközés olyan robbanást idézett elő, amely a város egy részét a földdel tette egyenlővé, és több mint kétezer ember életét követelte. A Mont Blanc nevű hajó fedélzetén tárolt robbanóanyagok pillanatok alatt tömegkatasztrófává változtatták a balesetet, és az esemény a világ legnagyobb ember okozta nem nukleáris detonációjaként vonult be a történelembe.
A kikötő védelmében
Gyakran megfordultak itt más antant országok erői is, vagy hadi célokra szánt rakományt szállító egységek. Ebből kifolyólag a német tengeralattjárók is árgus szemekkel figyelték, hogyan lehetne csapást mérni a kikötőre. A város a kikötő védelmét súlyos hálókkal oldották meg, amelyeket nappal félrehúztak, éjszakára viszont összezárták, így akadályozva az áthaladást.
A robbanás felhője
A védelmi rendszer jól működött azonban okozott fennakadásokat, a későn érkező hajókat kizárta, míg sokan kijutni nem tudtak időben. Ezt a kellemetlenséget szenvedte el az SS Imo nevű norvég teherhajó1917. decemberének elején, mely a kikötőn belül, míg az SS Mont Blanc pedig azon kívül rekedt. A hosszú éjszakát követően a reggel hatalmas ködbe burkolta a várost, a látótávolság a vízparton is rendkívül rossz volt. Mindkét jármű igyekezett behozni a korábbi lemaradását, ezért az Imo a megengedettnél nagyobb sebességgel kezdte elhagyni a kikötőt.
A rossz időjárás és az emberi figyelmetlenség előrevetítette a tragédiát. A szürkére festett Mont Blanc nevű francia hajót már csak későn vették észre az Imo fedélzetéről. Bár mindkét jármű legénysége igyekezett elkerülni az ütközést, már tehetetlenek voltak. Az igazi problémát nem a baleset okozta, hanem a Mont Blanc rakománya, ami legalább háromezer tonna TNT-ből, pikrinsavból, rendkívül illékony és robbanásveszélyes benzolból és lőgyapotból állt, melyet az Európai hadszíntérre szállítottak.
Balesetből tömegkatasztrófa
Az ütközés következtében az acélhordók felborultak és benzollal terítették be a fedélzetet. Az egymástól hátráló hajók fém elemei surlódás közben elég szikrát szórtak ahhoz, hogy az anyag begyulladjon. A szerencsétlenül járt Mont Blanc pillanatok alatt a lángok martalékává vált. A legénységnek esélye sem volt megfékezni a lángokat, ezért a lehető leggyorsabban elhagyták a fedélzetet.
Az irányítás nélkül maradt hajót az áramlatok a part felé sodorták, a kialakuló káoszra pedig egyre többen voltak kíváncsiak. A kisebb lőszerek robbanásai egyfajta látványosságként vonzották a lakosságot, előkészítve a tömegkatasztrófát. A pikrinsav és a tűz találkozása végül akkora robbanáshoz vezetett, amely megfelelt egy 3 kilotonnás atombombáénak. A kikötő és a városrész pillanatok alatt enyészett el, a detonáció mindent elpusztított közel két négyzetkilométernyi területen.
Az őrült pusztítást a lökéshullámok miatt hamarosan szökőár követte, amely végképp mindent megsemmisített, ami még épségben maradt, több mint kétezren haltak meg a szerencsétlenségben, a sérültek száma pedig több ezer fő volt. A Halifaxban történt robbanás rekordot döntött, hiszen ez volt a legnagyobb ember okozta nem-nukleáris detonáció a világtörténelemben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
