Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek

2024. június 28. 11:20 MTI

A NÖRI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Brusznyai Árpádot a hivatás, a család, és a haza iránti hűség segítette a kitartásban és az áldozatvállalásban.

„Számunkra a felelősséget és kötődést tanítja Brusznyai Árpád, a nemzet számára pedig azt, hogy a szabadság fontos érték, amit nem szabad feladnunk és bátran kell képviselnünk” – tette hozzá az NEKB elnöke.

„Ma éppen azért vagyunk itt, Brusznyai Árpádra emlékezve, hogy a napnál fényesebben tudassuk, hogy ártatlan volt. Ez a mi feladatunk, hogy újra és újra elbeszéljük nem csak Brusznyai Árpád, de minden '56-os történetét” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke.

A történelem emberi sorsok szövedékének története: Brusznyai Árpádé, az özvegyéé, a félárván maradt lányáé, és azé a több százezer családé, akik a diktatúrát így vagy úgy megszenvedték - tette hozzá a NEB elnöke.

„Brusznyai Árpád hős volt, aki küzdött a szabadságáért, a hitéért és küzdött azokért az emberekért, akiket rábíztak. Ma mindazokra a magyar hősökre emlékezünk, akik vállalták akár a halált is ezért a nemes ügyért” – zárta beszédét Földváryné Kiss Réka.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Brusznyai Árpád, a veszprémi tanár nem az egyetlen, de talán az egyik legismertebb mártír a kommunista diktatúra által elpusztított, ellenségnek kikiáltott személyek között.

Felesége ránk maradt naplóján keresztül napról napra kísérhetjük végig egy család szenvedését, sorain keresztül kézzelfoghatóvá válnak számunkra a diktatúra mindennapjai - emelte ki Móczár Gábor.

Hozzátette: nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mennyi borzalom történt meg azokban az években, évtizedekben, de a Nemzeti Örökség Intézete partnerszervezeteivel mindent megtesz azért, hogy minél több igazság kiderüljön.

Brusznyai Árpád klasszika-filológus 1924. június 27-én született Derekegyházán. Házasságkötését követően középiskolai tanár lett és Veszprémben telepedett le. 1956-ban a veszprémi forradalmi tanács vezetőjeként mindvégig a törvényesség felett őrködött, megakadályozta a népítéleteket. Hamis vádak alapján először életfogytiglanra, majd másodfokon kötél általi halálra ítélték.