A bombák mellett állítólag sonkát is dobtak a németek Londonra az első világháborúban
2024. június 28. 09:05 Múlt-kor
Víztartálynak álcázott harckocsik, angol WC-vel először találkozó katonák, karácsonyi tűzszünet és a fronton megjelenő taxik. Bár az első világháború az emberiség történetének egyik legpusztítóbb fegyveres konfliktusaként vált ismertté, amelynek következményei évtizedeken át meghatározták az emberek hétköznapjait, és hatása közvetlenül még manapság is érvényesül, a háború évei alatt hatalmas anekdotakincs halmozódott fel. A katonák csak a szokatlan, a mindennapi kegyetlen rutinon és értelmetlen öldöklésen túlmutató történések segítségével szabadulhattak ki ideig-óráig a borzalmak világából. A legszebb pillanatok azok voltak, amikor a harcoló felek nacionalista érzelmeiket félretéve és feletteseik parancsát figyelmen kívül hagyva barátkozni kezdtek egymással, rádöbbenve, hogy az ellenséges vonalak mögött küzdő katonák ugyanolyan emberek, mint ők maguk.
Életmentő Bibliák
Bár a köztudatban sokáig úgy élt, hogy az első brit katona, John Parr 1914. augusztus 21-én kapott halálos találatot, az újabb kutatások során azonban kiderült, Parr-ral valószínűleg nem ellenséges tűz végzett, mivel a legközelebbi német vagy osztrák csapatok a kérdéses napon mintegy 10–15 km-re tartózkodtak.
Bár szinte biztos, hogy a katona baráti tűz miatt veszítette életét, ennek ellenére érdekes egybeesés, hogy ugyanott, a Saint-Symphorien katonai temetőben nyugszik, mint a háború utolsó brit halottja, valamint a konfliktus – a Brit Birodalom minden országát figyelembe véve – utolsó áldozata.
Előbbi, George Edwin Ellison másfél órával a tűzszünet 1918. november 11-én 11 órakor történő kihirdetése előtt halt meg, utóbbinak, a kanadai George Lawrence Price-nak viszont már csak két percet kellett volna kibírni.
Brit katonák Biblia-tanórája az észak-angliai Catterick Campben, 1916.
Parrnak és Ellisonnak úgy tűnik, nem volt a keze ügyében Biblia, pedig elképzelhető, hogy megmentette volna az életüket. A zsebben hordható Bibliák – amelyet az esetek többségében az otthon maradó édesanyák küldtek a frontra – a brit katonák felszerelésének gyakori kellékei voltak.
A szülők nyilvánvalóan elsősorban vallási célból ajándékozták meg fiaikat a szent könyvvel, ám a források szerint két esetben is Biblia mentette meg tulajdonosát attól, hogy az ellenség golyója kioltsa az életét.
Bár az első világháborúról a legtöbb embernek valószínűleg az öldöklés jut először eszébe, a konfliktus paradox módon sokakat a civilizáció számukra eddig rejtve maradt vívmányaival ismertetett meg. Ennek azonban olykor ára volt. A vidékről érkező, udvari WC-hez szokott brit fiatalok közül sokan a laktanyában láttak először angol WC-t.
Az egyik katona az anekdota szerint a zokniját a WC-ben kezdte el mosni, majd a nevetését alig visszafojtani tudó társai hívták fel rá a figyelmét, hogy amennyiben a tartály felett lévő fogantyút meghúzza, további vizet nyerhet a tisztításhoz. A brit fiatal megköszönte a jó tanácsot, majd lehúzta a zokniját a WC-n. A bajtársak persze hangosan hahotázva vették tudomásul az újonc tapasztalatlanságát.