10 dolog, amit nem tudtál a BÁV-ról

2023. november 6. 09:50 Múlt-kor

1. A fővárosban jött létre, de nem Budapesten! A BÁV Zrt. Magyarország legnagyobb múltú jogfolytonosan működő vállalkozása. Az idén 250. születésnapját ünneplő céget Első Magyar Királyi Zálogház néven 1773-ban Pozsonyban hozták létre, amely ekkor – és még tíz évig, 1783-ig – a Magyar Királyság fővárosa volt.

2. A BÁV hazánk első pénzintézete: mivel Magyarországon a 18. században még sem bankok, sem takarékpénztárak nem működtek, a Magyar Királyi Zálogház volt az első olyan állami intézmény, amely pénzügyletekkel foglalkozott.

3. A BÁV a legkockázatosabb helyzetekben is mindig védte a rábízott értékeket: amikor 1848 végén a magyar hatóságok Pest-Buda kiürítése mellett döntöttek, a Királyi Zálogház nem volt hajlandó az elzálogosított értékek elszállítására, és ezt újfent visszautasította Buda 1849. májusi ostromakor is. Az értékek így biztonságban maradtak.

A BÁV ruházati boltja a Bartók Béla úton 1971-ben (kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ)

4. A BÁV számára a zálogba adott értékek tulajdonosainak segítése volt mindig a legfontosabb: amikor a két világháború között elterjedt a pesti köznyelvben „hiénáknak” nevezett személyek azon gyakorlata, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelektől felvásárolták – sokszor potom pénzért – a még le nem járt zálogjegyeket, majd továbbadták őket, a Királyi Zálogház bevezette a „sofort” aukciók gyakorlatát: ha valaki biztos volt benne, hogy a tárgyat nem igényli vissza, vagy azonnal több pénzre volt szüksége, önként a cédula lejárta előtt árverésre bocsáthatta a zálogtárgyat – jóval méltányosabb összegért, mint amennyit egy „hiénától” kapott volna!

5. A BÁV osztozott a magyar nép sorsában: a második világháború pusztítása a Királyi Zálogház tárgyait sem kímélte: a megszálló csapatok mintegy 200 ezer zálogtárgyat raboltak el.

6. A BÁV segítségére a legsötétebb időkben is volt igény: bár az 1950-es években a kommunista rezsim szándékosan igyekezett elsorvasztani a céget számos fiók bezárásával, a zálogforgalom a korai csökkenés után ismét növekedni kezdett.

A BÁV egyik fiókja az Anker-házban Budapesten, 1960. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

7. A BÁV művészeti aukcióit sem tudták végleg megszüntetni a kommunisták: az 1957-es újraindulásuk után az aukciókon felkínált műtárgyak átlagosan fele talált gazdára.

8. A BÁV a kommunizmus idején is „külön világ” maradt: a régi, polgári világ maradványának tekintett cégnél volt az állami vállalatok közül arányaiban a legkevesebb párttag: arányuk a tíz százalékot sem érte el.

9. A BÁV Zrt. nemcsak pénzügyi szolgáltatóként van jelen, hanem a hazai műtárgykereskedelem megkerülhetetlen szereplője: a polgári műgyűjtés, a kulturális értékmentés egyik leglelkesebb képviselője Magyarországon. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a BÁV 250. évfordulóját ünneplő különleges kiállításon a megtekinthető műtárgyak csaknem fele a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből van – a BÁV számtalan alkalommal segített már a nemzet múzeumának felbecsülhetetlen értékű, a magyarság számára rendkívül fontos kincsekhez jutni.

10. A BÁV mindig igazodott a kor igényeihez: bár a kommunizmus idején a fő profiljává a bizományi értékesítés vált, 1990 után jelentősen átalakulva, immár a zálogüzletre, műkereskedelemre és a BÁV Akadémia keretében a szakemberképzésre koncentrál elsősorban.