1956-ban nemcsak a Rádió, hanem a Magyar Televízió is jelentős károkat szenvedett

2023. április 22. 17:10 Múlt-kor, Történelmi Szemle

Rajcsányi Péter: A Magyar Televízió Intéző Bizottsága 1956–57. Elhallgatott tények című tanulmánya a Történelmi Szemle című folyóirat 2019/3. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes terjedelmében.

A Rádió Munkástanácsát megválasztó, október 30-i gyűlésen a Televíziós Főosztály több munkatársa is részt vett, akik a következő napon elhatározták, hogy összehívják a Főosztály dolgozóit november 2-ára, hogy a Rádió Munkástanácsa által elbocsátott Révai Dezső helyett új vezetőt válasszanak. A november 2-i összejövetelen a Televíziós Főosztály jelen levő 27 dolgozója egyhangú szavazással Rajcsányi Ferencet, a Gyártási Osztály vezetőjét bízta meg a Főosztály irányításával.

MTV stúdió, az előadó Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus (Fortepan / Rádió és Televízió Újság)

Az ő javaslatára a gyűlésen 4 tagú Intéző Bizottságot választottak, amelynek elnöke Rajcsányi Ferenc, tagjai Bednai Nándor, Kiss András és Pálos Miklós lettek. A „forradalmi” Intéző Bizottságot (magát egyébként soha nem nevezte forradalminak) felhatalmazták arra, hogy az értekezleten elhangzott javaslatokat és követeléseket összegezze, majd terjessze jóváhagyásra és intézkedésre a Rádió Munkástanácsa elé. Az Intéző Bizottság egyúttal szerezzen a Rádió Munkástanácsától megbízást a Televíziós Főosztály ügyeinek önálló intézésére.

A Televíziós Főosztály dolgozói – a jegyzőkönyv szerint – „a televíziós adás megindítását nem tartják pillanatnyilag célszerűnek, részben a hiányos technikai felszerelések miatt, részben pedig a műsorpolitika új irányelvei miatt”. A Rádió ostroma során ugyanis a televíziós eszközökben és néhány szerkesztői szobában is károk keletkeztek. Az együttműködő partnerek, mindenekelőtt a Híradó és Dokumentumfilmgyár (= HDF) berendezései és épületei is károsodást szenvedtek (a HDF Könyves Kálmán úti központjában tűz pusztított, amelyben filmanyagok és berendezések semmisültek meg). Néhány eszköz pedig nem állt azonnal rendelkezésre.

Az egyik ilyen, külső használatban levő eszköz, egy 16 mm-es Bolex felvevőgép október 19-étől kezdve Hajdú Ferenc operatőrnél volt, és Hajdú ezzel a géppel készített felvételeket a forradalom eseményeiről. Majd más operatőrök is lehetőséget kaptak felvételek készítésére. (Erről tanúskodik a Hunnia Filmstúdió tevékenységéről készült BM ügynöki jelentés, amely úgy fogalmazott, hogy „miután 23-a óta dolgozott a H.D.F. minden operatőre, a televízió, a szinkron [ti. a Szinkron Filmgyár operatőrei – R. P.], az a vélemény alakult ki, hogy a Hunniának is részt kell vennie az események megörökítésében”.

Az alkalmas eszközök, berendezések sürgős biztosítása érdekében az értekezlet úgy döntött, hogy „haladéktalanul intézkedni kell, hogy az Izabella utcai ÁVH-s helyiségben levő laboratóriumi felszereléseket, felvevőket, valamint magát a helyiséget [ugyanis több berendezés be volt építve – R. P.] a televízió részére megkapjuk”. Ezzel összefüggésben született határozat egy másik követelésről is: „a televízióhoz szükséges minden technikai berendezést a Posta adjon át”.

A technikai feltételek biztosítása mellett talán még lényegesebb volt az a törekvés, hogy a televízió „új műsorpolitikát dolgozzon ki” és kövessen a jövőbeni műsoraiban. A dolgozók határozatot hoztak, miszerint „fel kell kutatni a Rádió által korábban szolgálati célokra kiadott televíziós készülékeket és azokat a Főosztály rendelkezésére kell bocsátani”. Az osztályértekezlet úgy döntött, hogy november 3-tól, szombattól kezdődően „mindenki köteles mindennap munkahelyén megjelenni… délelőtt ½ 10 órától délután 3 óráig minden körülmények között”. Arról is határoztak, hogy az osztályértekezlet „november 5-én, hétfő délelőtt 10 órakor ül újból össze”. Erre viszont a szovjet támadás következtében már nem került sor.