155 éve törvény született a zsidók egyenjogúságáról
2004. július 28. 13:51
Zsidók a magyar forradalomban
A hazai zsidóság az ellene irányuló igazságtalan támadások ellenére lelkesen és tetemes áldozatokat hozva támogatta a szabadságharcot. Az 1848. március 15-i magyar forradalomban és az azt követő szabadságharcban a zsidók számarányukat messze meghaladó módon, nagy anyagi és véráldozattal vettek részt.
A szabadságharc honvédseregében legalább minden tizedik katona zsidó volt, hiszen a teljes sereg létszáma 180-200 ezer főre tehető, Kossuth pedig jászberényi nyilatkozatában húszezerre becsülte a zsidó katonák számát. Közülük 76-an hadnagyi, 29-en főhadnagyi, harmincan századosi és nyolcan őrnagyi rangra emelkedtek. A zsidó katonaorvosok száma 56 volt, és Löw Lipót mellett Schwab Arszlán (1794-1857) pesti főrabbi és a reformmozgalom egyik vezére, Eichorn Ignác (1825-1875) is tábori rabbiként szolgált. Előbbiek a szabadságharc leverése után börtönbe jutottak, míg Eichorn Kossuthtal tartott az emigrációba, majd a kiegyezés után Horn Ede néven államtitkár lett.
A szabadságharc zsidó hősei közé tartozik Reményi Ede is, aki Görgey Artúr segédtisztjeként harcolt, majd New Yorkban világhírű hegedűművész és zeneszerző lett. Később Reményi állította fel a kor két kiváló magyarjának, Széchenyi Istvánnak és Petőfi Sándornak a szoboralapját.
Az 1849-es szegedi országgyűlés mindezért teljes joggal mondta ki a zsidók egyenjogúsítását, noha a határozat - a szabadságharc bukása miatt - törvényerőre már nem emelkedett.
Az sem véletlen, hogy Haynau, a kegyetlen "bresciai hóhér" ezt jegyezte le: "a zsidók, érzelmeik és gonosz cselekvésük által olyannyira előmozdították a magyar forradalmat, hogy az az ő közreműködésük nélkül sohasem nyerhetett volna ilyen jelentőséget". Ezért a magyar zsidóságot a fegyverletétel után hatalmas hadisarc megfizetésére kötelezték. A kiegyezés után ezt az összeget, kamatok nélkül, Ferenc József visszaadta, és abból úgynevezett Iskolaalapot létesítettek. Ebből a korábbi hadisarcból épült többek között az 1877-ben felavatott - akkor Ferenc József nevét viselő - budapesti rabbiképző intézet és tanítóképző, a mai Zsidó Egyetem elődje.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
