Felcseperednek a császár fiai a most előkerült érméken
2022. október 5. 12:20 Múlt-kor
A kincs 44 aranyérméből és más értékes tárgyakból áll. Az érméket Phókasz (uralkodott: i. sz. 602–610) és Hérakleiosz (i. sz. 640–641) uralkodása alatt verték a Bizánci Birodalomban.
Az összes pénzérme arany solidus, a Bizánci (és korábban a Római) Birodalom bevett pénzneme.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakértői a lelet legkésőbbi érméit 635-re, a bizánci fennhatóság alatt álló Palesztina muszlim meghódításának évére datálták.
„A legtöbb érme Hérakleiosz császáré, és különösen érdekessé teszi őket, hogy uralkodásának korai éveiben csak az ő képmása szerepel rajtuk, de nem sokkal később a fiai is megjelennek mellette” – mondta el Gabriela Bijovsky, a Régészeti Hatóság numizmatikai szakértője.
„Az érméken végigkövethető, ahogy a fiai felnőnek, míg végül már ugyanakkorának ábrázolják őket, mint hosszú szakállú apjukat.”
A kutatók a Golán-fennsíkon, egy természetvédelmi területen találták az érméket, Bánjász egykori városánál (ez Páneász vagy Pániász néven is ismert). Az ókorban Pánt, a termékenység kecskelábú görög istenét tisztelték itt, a Bibliában pedig Caesarea Philippi néven szerepel; a keresztény hit szerint itt nevezte Péter apostol Krisztusnak, „Felkentnek”, vagyis Megváltónak Jézust.
A kincset egy kőfal alapjában rejtették el, feltételezések szerint a muszlim hódítók elől való menekülés közben.
„Ez a felfedezés a történelem egy sajátos pillanatát idézi fel: szinte látjuk, ahogy a kincs tulajdonosa elrejti azt a háború árnyékában, remélve, hogy egy napon visszatérhet érte. Ma már tudjuk, hogy nem volt ilyen szerencsés” – mondta Yoav Lerer, a Régészeti Hatóság ásatási vezetője.
Az érmék mellett a régészek épületek romjait, vízvezetékeket, agyagégető kemencéket, bronzérméket, illetve kerámia-, üveg- és fémtárgyak darabjait is feltárták.
„Az érmekincs felfedezése rávilágíthat a bizánci uralom utolsó negyven évében Bánjászban zajló gazdasági folyamatokra is” – tette hozzá Lerer.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
