Római mozaikokból varázsoltak gyönyörű gyöngyöket a viking kezek
2022. október 4. 11:05 Múlt-kor
Az Archaeological and Anthropological Sciences folyóiratban megjelent tanulmány felfedi, miképp keltek új életre a római kori üvegmozaikok a 8. századi dán mesteremberek keze alatt.
A Nyugatrómai Birodalom bukásával az európai üveggyártásnak is évszázadokra leáldozott, így a kora középkorban az üveg értékes ritkasággá vált.
Az elhagyatott római épületek mozaikjainak színes üvegből készült tesseráit (apró hasábjait) fosztogatók gyűjtötték be, hogy aztán ezeket a kereskedelmi hálózat északra, a felemelkedőben lévő vásárvárosokba is eljuttassa, például a dániai Ribébe. Itt az üvegdarabokat beolvasztották, és díszes gyöngyökként alkották újra.
A mostanáig elterjedt elképzelés szerint az átlátszatlan fehér gyöngyökhöz készítőik hasonlóképp átlátszatlan, fehér mozaikdarabokat használtak alapanyagként.
Az Aarhusi Egyetem kutatói azonban egy ribei gyöngykészítő műhely vizsgálata során eltérő eredményre jutottak: a viking kori fehér gyöngyök kémiai összetétele azt mutatja, hogy ezek arannyal bevont, átlátszó tesserákból születhettek újjá, amelyeket előbb összezúztak, majd alacsony hőmérsékleten megolvasztottak.
Az olvadt üveget ezután megkeverték, hogy a csapdába esett levegő buborékokat formáljon, végül pedig egy vastüskével gyöngyöket formáltak belőle.
A mozaikdarabokon lévő vékony aranyozást az olvasztási folyamat megkezdése előtt eltávolították, de a tanulmány leírja, hogy valamennyi arany óhatatlanul az olvasztótégelybe került. Erre bizonyítékul szolgálnak a gyöngyökben talált apró aranyszemcsék, illetve a gyöngyök átlátszatlanságát adó számos légbuborék.
Az arany nyomai az ugyanebből a műhelyből származó kék gyöngyökben is jelen voltak. A kémiai elemzés kimutatta, hogy az üvegműves receptje kék és aranyszínű mozaikdarabokat tartalmazott.
Viking kori gyöngynyaklánc (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)
Ezek keverése azért volt szükséges, mert a kék római tesserák magas koncentrációban tartalmaztak olyan anyagokat, amelyek átlátszatlanná tették őket. Ez tökéletes volt mozaikokhoz, de nem az északiak által kedvelt kék színű gyöngyökhöz. A hígítás eredményeként jöttek létre azok a mélykék, átlátszó gyöngyök, amelyeket jól ismerünk a viking kori leletekből.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
