II. Gusztáv Adolf svéd király kicsi, 12 500 fő számláló haderővel száll partra Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, hogy beavatkozzék a harmincéves háborúba. A II. Ferdinánd császár elleni háborúval a svéd király hármas célt követ: - a svéd fennhatóság kiterjesztése a Balti-tengerre német területek annexiójával; - annak megakadályozása, hogy a háború svéd területekre átterjedjen; - az északnémet protestantizmus megmentése a katolikus Habsburgokkal szemben. A svéd propagandában elsősorban a harmadik célkitűzést jelölik meg Svédország hadba lépése fő okaként. A svédek ténylegesen felmentést jelentenek a szorongatott helyzetben lévő protestánsok számára. A svédeket támogatja Richelieu francia bíboros is, aki a Svédországgal szembeni vallási ellentéteket alárendeli Franciaország politikai érdekeinek, hogy koalíciót hozzon létre a Habsburgok ellen. Usedomi partra szállása után II. Gusztáv Adolf megpróbál javítani kiindulási pozícióin. Fegyveres erejét ütőképes sereggé építi ki, és helyzetét szövetségkötésekkel biztosítja (1632. XI. 16.). Miután közigazgatási és a hadseregben végrehajtott reformjai révén számos csatát nyert, Wallensteinnel küzdve a harctéren lelte halálát.