A hét embere: az Egri csillagok Vicája, Venczel Vera
2022. március 7. 10:35 Múlt-kor
Egy pillanat alatt lopta be magát a közönség szívébe és írta be magát a színjátszás történetébe. Legenda volt, aki a színpadon és a filmvásznon egyaránt demonstrálta azt a szépséget és jóságot, amelyre lelkünk mélyén mindnyájan áhítozunk. Szerény volt és kedves, de országos népszerűsége ellenére sosem került a bulvármédia címlapjaira. Igaz, nem is adott rá okot.
Venczel Vera gyermekkora óta színésznek készült, édesapjával gyakori színházlátogatók voltak. Gimnáziumi éveiben Heller Ágnes önképzőkörébe járt, később pedig Makay Margit színésznő biztatására indult el a színészi pályán. Már középiskolásként fellépett két filmben is: Máriássy Félix Karamboljában és az Esztergályos Károly-féle Egy csónak visszafordulban.
Első kísérletre sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Pártos Géza osztályába került. Itt olyan színészóriásoktól tanult, mint Latinovits Zoltán, Kiss Manyi és Pécsi Sándor. Vizsgái során figyelt fel rá Várkonyi Zoltán, aki Heltai Jenő A néma levente című darabjában Venczelre osztotta a komorna szerepét.
Eközben több filmben is szerepet kapott, például az 1967-es Egy szerelem három éjszakája és a Tanulmány a nőkről címűekben. A filmgyárban együtt dolgozott Fábri Zoltánnal, Makk Károllyal és Sándor Pállal is. Első országos sikerét 1968-ban, az Egri csillagokban aratta Cecey Évaként, amely szerepet a közönség szavazatai alapján osztották rá. Ugyanebben az évben szerzett diplomát és szegődött a Vígszínházhoz, ahol egész pályafutását töltötte.
Törékeny alkatából következően elsősorban naiva szerepeket kapott, Csehov Ványa bácsijában vagy García Lorca Bernarda Alba háza című darabjában lírai női alakokat jelenített meg a színpadon. Hasonló karaktereket játszott tévéfilmekben is: Móricz Pillangójában, vagy a Mikszáth-regény alapján készült A fekete városban. Előbbi szerepéért Monte-Carlóban Arany Nimfa-díjat kapott.
Szinkronszínészként is sokat tevékenykedett, hangját kölcsönözte A három muskétás, avagy a királyné nyaklánca, A vágy titokzatos tárgya, a Fanny és Alexander és a Jane Eyre szereplőinek is. Ezek mellett rádiójátékokban (Fekete gyémántok, A vihar), mesejátékokban (Pipi néni, csipcsirip...!, Marie, a kis hajó) is gyakran feltűnt.
Összesen több mint nyolcvan sorozatban, tévéjátékban, legalább 25 filmben találkozhattunk vele, színházi szerepeinek száma kilencven fölötti. Hosszú kihagyás után nagyjátékfilmekben is szerepeket vállalt, például Szabó István Rokonok (2005), Bacsó Péter De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006), Dettre Gábor Tabló (2008) című alkotásaiban.
Venczel Vera 2015-ben (Wikipedia / Takkk / CC BY-SA 4.0)
2015-ben, a Vígszínház 120. évada alkalmából Venczel Vera a színházról és annak legendás előadásairól mesélt a publikumnak. Ezekben az években a Tévedések vígjátéka, A vágy villamosa, a Hegedűs a háztetőn, a Fátyol nélkül, a Sógornők, a Találkozás, a Hamlet és A félkegyelmű című darabokban jelent meg a színpadon. A 2007-ben elhunyt szeretett barátnője, Szepes Mária regényéből készült monodrámát, A vörös oroszlánt a Házi Színpadon adta elő.
Élete során számos kitüntetést vehetett át művészi tehetségéért, munkájáért. 1975-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, 2003-ban a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt vehette át, 2005-ben pedig a Páger-gyűrűt ítélték neki. 2008-ban lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
2010-ben érdemes művész, 2016-ban kiváló művész címmel tüntették ki, 2011-ben pedig ismét megkapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A 2014-ben alapított Szepes Mária-díjat elsőként kapta meg 2015 januárjában, 2016-ban Tolnay Klári-, 2018-ban Prima díjas lett. Az 5. Magyar Filmhéten 2019-ben életműdíjjal, 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia díjával tüntették ki.
Utolsó éveiben súlyos tüdőbetegségben szenvedett. A művésznő 2021. október 22-én, életének 76. évében, pesthidegkúti otthonában hunyt el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
