Az északról Itáliába vándorolt kelták (gallok) és a rómaiak közötti első, kb. 390-ben Chisiumnál (ma Chiusi) vívott harcok után az Allia-folyó mentén kerül sor a döntő ütközetre. A rómaiak megsemmisítő veresége a Brennus vezetése alatt álló kelták előtt szabaddá teszi az utat Rómába. Brennus elfoglalja és lerombolja a védtelen várost, kivéve annak központját, a Capitoliumot, ahol elkeseredett ellenállás bontakozik ki. Brennus a hosszú ostrom után magas váltságdíj megfizetésére tudja a rómaiakat rákényszeríteni. A kelták gazdag zsákmánnyal térnek vissza Észak-Itáliába ("Vae victis!" = "Jaj a legyőzötteknek!"). Róma szövetségesei, a volscusok, aequusok, etruszkok, latinok és hernicusok számára lehetőség kínálkozik arra, hogy a meggyengült Rómával szemben kivívják függetlenségüket. Marcus Furius Camillus római diktátornak mégis sikerül Róma uralmát Észak-Itáliában megvédeni. Rómában a keltáktól elszenvedett vereség védelmi erődítmények építéséhez és mindenekelőtt a hadügy újjászervezéséhez vezet.